Soukoku •BEFEJEZETT• {Dazai x Chuuya}

9.rész

Végül Chuuya és Dazai távoztak a kávézóból. Az alacsonyabb eléggé haragos volt, amiért Dazai kisajátította, már most, a domináns egyén szerepét. Ugyanakkor, legbelül ő is érezte, hogy ennek így kell lennie. Persze, ezt sose mondta volna el senkinek, pláne nem partnerének. Úgy volt vele, hogy Dazai, ha tényleg olyan eszes, mint amilyennek mondja magát, akkor erre előbb-utóbb úgy is rájön.

A másik félen viszont Dazai csak arra tudott gondolni, hogy megakarja védeni Chuuyát a ma esti küldetés alatt. Tudta, hogy ellenfelük felettébb erős. Azzal is tisztában volt, hogy Chuuya fizikális ereje és a képessége miatt szinte legyőzhetetlen, de még ez sem nyugtatta meg igazán. Eddig is egy külön helye volt a szívében Chuuyának, viszont az, hogy összejöttek, hogy végre együtt lehet szerelmével, csak bebiztosította azt, hogy meg akarja védeni párját bármi áron.

Végül eljött az este és könnyűszerrel felvették a harcot ellenfeleikkel. Talán összesen szereztek három heget. Visszamentek a a maffia épületéhez, ahol Mori várta őket Elise társaságában. A férfi megdicsérte a párt és jutalmukat átnyújtva nekik útjukra engedte őket.

Chuuyát meglepte Dazai viselkedése, mikor Morinál jártak. Azt várta, hogy a barna erős utalásokat fog tenni arra nézve, hogy még aznap délután összejöttek és, hogy milyen kínos helyzetbe hozta őt. De nem történt semmiféle ilyesmi. Dazai, mintha semmi se történt volna, állt Morival szemben és adta le a személyes jelentést. Chuuyát ez annyira meglepte, hogy főnöke megkérdezte, zavarja-e őt valami. A kalapos persze azonnal megrázta a fejét.

Dazai ugyan ezt produkálta mások jelenlétében. Oda és Ango megtudták ugyan, hogy együtt vannak, de Dazai nekik se beszélt erről sokszor vagy mutatot igazán érdeklődést Chuuya felé az ő jelenlétükben. Nem is dicsekedett azzal senkinek, hogy ő most meghódította Chuuya szívét.

Ami majdnem megszakadt jelen helyzetben.

Chuuya sosem gondolta volna, hogy szüksége lenne arra, hogy Dazai elújságolja fűnek-fának a tényt, hogy együtt vannak. Sőt,a vörös irtózott ettől a gondolattól az elején. Viszont, most már ez nagy lyukat ütött a szívébe. Azt szerette volna, hogy Dazai dicsekedjen vele, hogy imádja mások előtt is, ne csak Ango, Oda, Akutagawa vagy a négy fal között.

A vörös végül úgy döntött, hogy ezt tudtára adja Dazainak. Az alkalom egy esős októberi napon jött el, mikor együtt fetrengtek Dazai szobájában. Az ablakot, ami közvetlen az ágy melletti falon volt, verte az eső. A levegő kicsit hideg és párás volt, de Chuuya ebből mit sem érzett. Dazai a mellkasához ölelte őt, miközben hosszabb hajtincseivel játszott. Kabátjaik és zakóik a közeli széken hevertek, ingük is eléggé lazán lógott rajtuk. Dazai megvolt győződve arról, hogy nincs hideg, ezzel ellenben, viszont a magához ölelt Chuuyát egy takaróba csavarta. A vörös hallgatta párja pihentető szívdobogását, mígnem rávette magát és megtörte a pillanatot.

-Figyelj, Dazai! -a férfi hümmögött egy hosszút- Lenne egy kérdésem.

-Hallgatom. -felelte lágyan, olyan hangsúllyal, ami rögtön emlékeztette Chuuyát, hogy miért is szeretett végül belé-

-Miért van az, hogy mikor kettesben vagyunk, akkor így meg így istenítesz, viszont már Odasakuék társaságában nem is igazán mondasz olyat, amit ilyen esetekben szokásod? A többi ember előtt való szereplésnél a maffiánál ne is beszéljünk.

Dazai erre abbahagyta a játékot Chuuya hajával. Ehelyett szorosan magához ölelte őt és puszikat nyomott a férfi feje búbjára.

-Szeretlek, ugye tudod? -szólalt meg végül Dazai örömtelien- A válaszom a kérdésedre pedig az, hogy jobb ezt titokban tartani legalábbis, nem felfújni.

Chuuya erre rögtön felült, a köré csavart takaró már csak a vállát takarta. Kék íriszeiben számonkérés tükröződött.

-"Titokban tartani"? "Nem felfújni"? -ismételte meg a szavakat- Miért rejtegetsz?!

-Mind a kettőnk érdekében teszem, bár én nem nevezném ezt "rejtegetésnek", ahogy te mondtad. -Dazai is felült, miközben egy halk nyögés szerű sóhajt is kiadott. Ha mások lennének a körülmények, Chuuya most azonnal visszalökné az ágyba és...- Nem akarom, hogy ez a munkánkra is kihasson.

-Ne gyere nekem ezzel a hülyeséggel! -emelte fel végül hangját- Partnerek vagyunk a fenébe is! A legjobbak vagyunk az egész maffiánál, ha szétszedne minket a főnök azzal csak magának ártana!

-Nem így értettem.

Chuuya csettintett egyet nyelvével. -Hallgatom.

-Azért nem akarom, hogy a dolog kitudódjon, mert úgy a maffia ellenségei is megtudhatnák. Gondolkozz. Bármelyikőnket megzsarolhatnák azzal, ha elfognák az egyikünket. -hosszabb szünetet tartott. Megfogta Chuuya haragos, ökölbe szorított kezét, ami, az érintésének hála, hamar ellazult; majd a szemébe nézett- Ha választanom kéne közted és a maffia jövője közt szerinted melyiket adnám fel? -Chuuya erre lesütötte tekintetét, mire Dazai mosolyogva érintette homlokát az övének- Érted bármit megtennék rákfejű~

-Rohadék! -Dazai felé kapott, de ő hatalmas gyorsasággal dobta magát vissza az ágyba, így kitért Chuuya keze elől-

-Látod Chuuya, ezt szeretem benned. A méregzsák Chuuya a legjobb. Mondjuk, az előbbi kis híján síró, sértődött, figyelem hiányos se rossz. -elvigyorodott- Bár, megnéznék egy alattam nyögdécselő meztelen Chuuyát is, miközben épp átadja magát az élvezeteknek és-

- Ne folytasd! -szakította végül félbe Chuuya- Te tényleg képes vagy megváltoztatni a hangulatot egy perc alatt, mi?

Dazai elégedetten kuncogott egyet, egy ritka, igazi mosollyal- Ha valaminek a mestere vagyok az ez.

-Barom. -Chuuya magára tekerte a takarót, úgy mint pár perce volt és ő is lefeküdt. Ezúttal feje Dazai vállán volt-

-Yeeey~ Chuuya ismét burritóvá változott!

-Kuss!

Dazai erre nem válaszolt. Ujjaival megtámasztotta Chuuya állát és egy hosszú, édes egyben szenvedélyes csókot nyomott ajkaira- Szeretlek. Ezt tartsd észben.