Barátságból szerelem | J I K O O K ●• BEFEJEZETT •●

Epilógus

JIMIN POV

Eltelt két hónap azóta,hogy Yoongi és Hoseok bejelentette, hogy egy párt alkotnak. Azóta probléma mentesen és boldogan éljük a mindennapjainkat Jungkookkal. Ma is kézen fogva indultunk el a suliba,leszarva más mellettünk elhaladó emberek  véleményét. 

Mosolyogva pillantottam arcára és egy percre elvarázsolt.Jobb embert nem is kívánhattam volna magam mellé. Minden egyes hibájával szeretem és közben tisztelem.

Beértünk a suliba ahol mosolyogva találkoztunk a mi kis társaságunkkal. Immár Taehyung is köztünk volt. Igen,megbékéltünk! Elfogadta,hogy Jungkook így boldog.

Boldogan meséltük el a hétvégén velünk történt dolgokat egymásnak. Teljesen összekovácsolódtunk. Mint hét testvér akik a nap huszonnégy órájában szamíthatnak egymásra. 

Pár perc múlva megjelent Taehyung újdonsült barátnője a kapuban és felénk sétált majd egy csókkal köszöntötte a párját aztán nekünk is köszönt. Én különösen jó kapcsolatot ápoltam vele. Valahogy megértettük egymás gondjait és bajait. És tényleg bármit elmondhatok neki,ahhoz képest,hogy alig ismerjük egymást egy hónapja.

Becsengettek majd mindenki bevonult az osztályába. Év vége van,és végzősök vagyunk.Délutánonként együtt tanulunk Kookkal ami nekem is és neki is megkönnyíti a dolgát plusz még az is jó,hogy egy osztályba járunk így ki tudjuk egymást segíteni. Mindenki csendben és figyelmesen hallgatja a tanárt és jegyzetel. Valahogy megjavult ez az osztály. Eddig mindig utálat uralkodott köztünk és olyan dolgok amiknek semmi köze nem volt a tanuláshoz,most viszont mindenki feleszmélt. Rájöttünk,hogy szép jövőt akarunk magunknak,nem pedig hajléktalanul végezni majd tíz év múlva. Mindenki gőzerővel tanul az évzáró vizsgákra mivel aligha csak három hetünk maradt.

Miután vége lettek az óráinknak,Kookal együtt indultunk haza,immár a közös otthonunkba ami mellesleg Kook lakása volt. Idő közben találkoztam Jungkook fiával is és be kell valljam picit féltékeny vagyok mivel én nem tudok neki gyereket szülni és evvel még boldogabbá tenni. Hazafelé menet,az ő kezét szorosan fogva gondolkodtam ilyen dolgokon és hasonlókon majd hangosan feltettem egy kérdést neki.

- Nem haragszol? - kérdeztem mire egy értetlen pillantást kaptam tőle majd ő is megszólalt.

- Miért?

- Amiért én nem tudok neked gyereket szülni

Nagy levegőt vett majd megállt és felém fordult majd kezei közé vette arcomat.

- Jimin! Én mindenhogy szeretlek akár tudsz gyereket szülni akár nem! Ezért soha nem haragudnék rád! - mondja mire lágyan elmosolyodom majd átölelem nyakánál.

- Annyira szeretlek Kookie!

- Én is téged Jiminie! - ölel engem szorosan derekamnál fogva.

Pár perc múlva elengedjük egymást majd úgy megyünk teljesen hazáig. Mikor beérünk a lakásba mind kettőnk elmegy a saját dolgára majd egy óra múlva mind ketten a kanapén ülünk és én egy könyvet bújok,Kook pedig a laptopját majd megszólal.

- Ma el szeretnélek vinni vacsorázni! - mondja úgy,hogy rám sem néz én pedig felemelem fejemet majd leveszem a szemüvegem.

- Hánykor? És hogy öltözzek? Elegánsan vagy kényelmesen? - bombázom izgatottan kérdéseimmel.

- Nyolckor és igen elegánsan! - mondja mosolyogva majd felpattanok és a fürdőbe rohanok majd azonnal készülődni kezdek. MÁR CSAK HÁROM ÓRÁM VAN!

Fél nyolckor már elkészülve és izgatottan vártam Kookot az ajtóban majd pár perc múlva megjelent iszonyat helyes párom mire csak beharapott alsó ajakkal néztem végig rajta.

Iszonyatosan jól néz ki...és csak az enyém!

Mosolyogva vártam meg majd kimentünk és mindketten beültünk a kocsiba. Én az anyósülésre, Kook pedig a volán mögé és elindultunk. 

Kb. tizenöt perc múlva leparkoltunk egy étterem előtt mire én mosolyogva kiszálltam majd megvártam Kookot is majd kézen fogva bementünk és a teraszon foglalt asztalhoz leültünk.

Fölöttünk lévő fehér fa kerítésen végig rózsa futott a helyünk pedig a folyó és az éjszakai város felé nézett.

- Ez gyönyörű! - mondom miközben nézelődök.

- Örülök,hogy tetszik! - mondja párom engem nézve majd leadja rendelésünket.

Már mindkettőnk elfogyasztotta a rendelt ételünket én pedig a számat törölgettem mikor megláttam,hogy az étterem hatalmas kivetítőjén egy videó van lejátszás alatt tele a mi közös képeinkkel mire elérzékenyülve teszem szám elé a kezem és közben az egész étterem minket figyel. A videó végén megjelenik egy hatalmas felirat: 

HOZZÁM JÖSSZ?

Mire könnyeimmel küszködve nézek Kookra aki már előttem térdel kezében egy gyűrűs dobozzal mire könnyeim még jobban megerednek és hevesen kezdek bólogatni majd szorosan megölelem és meg sem tudok szólalni a bennem tomboló boldogságtól.

Most már végleg egybe kötjük az életünket és semmi sem választhat el egymástól minket!