18.rész

485 31 1
                                    

#Lauren

Fél órán keresztül sírdogáktam amikor is Dinah bukkant fel.

- Laur mit csinálsz te itt? Miért sírsz? Hol van Camila?

Nem válaszoltam inkább belebújtam ölelésébe. Még mindig zokogok és a kezem is rettentően fáj. Dinah lassan elengedett de utána észre vette, hogy nem éppen tudok megállni a lábamon úgy, hogy megint megölelt.

- Laur mi történt?
- Hoszzú.
- Mi az, hogy hosszú??!!
- Majd ha mind a négyen együtt vagyunk akkor elmondom.
- Okés de mi történt a kezeddel?
- Azt is majd elmondom. De menjünk haza.
- Jó. Úgy is vége mindjárt az óránknak aztán utána mehetünk.

Letöröltem a könnyeimet és erőt vettem magamon. Kimentem a suli kapun és vártam Dinahékat. Miután mindenki megjött beültünk Mani kocsijába és elhajtottunk Dinahék házához.

- Na itt is vagyuk. - Mani
- Lányok lenne kedvetek itt aludni? - Dinah
- Persze!!! - mindenki
- Na de Laur mond el mi történt. - Ally
- Hát..jó. Ugye elmentem elkísérni Camilát az igazgatóiba és hirtelen minden olyan gyorsan történt. Annyira emlékszem, hogy magához rántott és hozzábújt aztán megcsókolt.
- TE ÚRISTEN!!!!!😱😱😱😱😱😱 - Lányok
- És ezután mi volt?? - Ally
- Éreztem, hogy sír aztán elválltak ajkaink és megkérdeztem mi a baj?? Erre meg ő kitépte a karjaimból magát és elszaladt. Ezt követően beleütöttem a falba szóval, ezért ilyen a kezem.
- Nem kellen elmenni a kezeddel az orvoshoz?? - Dinah
- Ráér az holnap is.
- Hát jó de akkor viszont mi viszünk  el az orvoshoz. - Mani
- Okés.
- De várjatok én még mindig nem értek valamit. - Ally
- Mit?
- Ha megcsókolt minek szaladt el sírva? - Ally
- Jó kérdés. Sokat gondolkoztam ezen de nincs értelmes válasz.
- Igaz. - Ally

Ezután párnacsatáztunk egy jót és néztünk egy filmet amin bealudtam.😪😪😪

#Camila

Összeszedtem magam és hazamentem. Nagyon rossz volt a mai nap de még is volt egy olyan pillanat benne amit soha nem cserélnék el senkivel. Hazaérve köszöntem anyának és felmentem a szobába. Muszáj beszélnem valakivel úgy, hogy felhívtam Jadet és Emilit.

Nagy nehezen sikerült felvenniük a kagylót.

- Szia Mila!! - Jade
- Sziasztok!!
- Mila te sírtál? - kérdezet Emili
- Igen.😢
- Miért mi történt?? - mindkettő
- Sokminden.
- Na áruld már el. - Jade
- Van a szomszéd lány tudjátok Lauren és vele járok egy suliba és az volt ma, hogy elkísért az igazgatóhoz de előtte megcsókoltam és ezután sírva elszaladtam azóta nem tudok egy szót sem róla.
- Wáo Mila csak nem ő a nagy Ő?! - Emili

Ezután megvígasztaltak és mondták, hogy beszéljek vele de képtelen vagyok ezek után beszélni vele. Emiliék meséltek még pár vicces storyt aztán elköszöntek és mentek a maguk dolgára.

Miután letették elmenetem fürdeni átöltöztem és lefeküdtem. Nem voltam éhes, ezért ki sem mozdultam a szobámból.

Mi kis titkunk Où les histoires vivent. Découvrez maintenant