A Gazdag és a Szegény

December 12(+18)

Mikor ismét felkelek abba a reménybe,hogy rémálom az,hogy Rou elrabolt,de sajnos nem a nyugodt hanem a keserű érzés fogad.Rou-san engem ölelve szuszog,amitől undorodnom kell,eddig tiszteltem mint mesteremként,mint jó törödő testvérként,de ez nála csak álarc volt.
-Szép reggelt jégvirágom!-igy csak Noel szolithat,nem más!
Csak Noel-san szolíthat így,őt szeretem,miért nem fogadod el végre?!-erre a mosoly elpárolgott arcáról,idegesen ütött az ágy támlájába,ami reccsenve meg is repedt,erre összehuztam magam annyira amennyire enhedték az indák.
-TE AZ ENYÉM VAGY,NEM VESZ EL TÉGED EGY EMBER!TE FOGDSZ FEL,HOGY ISTEN VAGY!MEGTISZTELTETÉSNEK KÉNE VENNED,HOGY MAGA A TERMÉSZET ISTEN SZERET TÉGED!-keserűen felnevetek,amit nem tud hova tenni,majd a megfelelő pillanatba arcon köpöm.Huh,Noel tényleg megváltoztatott,ezelött ilyen eszembe se jutott volna,hogy Rou ellen szegüljek.
-Igy állunk kicsi Ayo?!Rendben kedvesem,megkapod a mélto büntetést!-gonosz vigyorral az arcán fölém kerekedett,szám felé közeledok egyre jobban,közbe nadrágom alá nyulva probál ingerelni.Ajkaink össze érnek,eröszakosan tuszkolja át nyelvét,közbe lent egyre jobban mozog a keze,ezen felidegelve magam harapok rá nyelvére.A fájdalom miatt felordit,ezt kihasználva lefagyasztottam az indákat,kitörve öket rohannék,a a kezemnél fogva visdza nem ránt.
-Na ezt most rohadtul vissza kapod,gyengéd akartam lenni veled,de készülj,most a segged befogja fogadni az én büszkeségem keményen!-probáltan ellenkezni,de ennek az lett az eredménye,hogy ruháinktol megfosztva semmi előkészület nélkül vágodik belém.Felsikitottam a borzaszto érzés miatt,amin csak nevetve lök egyre nagyobbakat egyre mélyebben,érzem,hogy alul már ömlik a vérem,rettentően fáj már mindenem,de legjobban a szivem,hogy nem lehet ujra Noelé,meg a tudat,hogy Rou azt csinálhat velem ezek után,amit piszkos beteg vágyai akarnak,mert akit szeretek,már nem lehet velem többé.Kb 20 perc mulva elélvez,kihuzodva belölem rángat el a fürdőbe,ahol ujra nekem támad.
Ne,nem leszek rossz,csak ne kinozz,igérem,elfelejtem őt,de arra számizmts,ha ezt akarod,nem leszek más,csak egy két lábon járo hulla,aki meg akarna hallni,ha lehetne rá lehetősége!
-Nos,ez nem hatott meg,addig kinozlak,amig a fattyu ficsur ellen nem fordulsz!
-Állok inkább elébe,de már neki adtam a szivem,tégy amit akarsz!Hiába vagy a természet,téged is legyőzhet valaki!-fujtatva mosdatott meg,ami miatt ujabb adag undor fogott el.Kiszálva rángatott tovább a konyhába ahol az asztalon már a rántották készek voltak.
-Egyél Ayo!
-Nem,inkább gyengülök le!
-Na most lett belőled elegem,fogd vissza magad most röktön!
-Ezt nem te döntöd el,hogy mit csináljak és mit ne!-már készült volna megütni,csak az ajto nagy zajjal darabokra hullot,és ott állt a megmentőm.......