A Gazdag és a Szegény

December 18(+18)

Akarlak.....
Csak ez volt a fejembe,hiába feküdtünk már le,akkor is ez a szituácio nekem idegen még!
-Kicsi Ayo,ugye megnyilsz ma este is méltoságom alatt?
-Öhm,és most ki lesz alul?
-Te kis butus,te leszel,hisz te mindig az én kicsi törékeny jégszobrom maradsz!Oh tényleg,mindjárt karácsony lesz,várod már szerelmem?
-Sok mindent hallottam róla,de úgy azt a csodát soha nem élhettem át,mert csak Kensī volt nekem a szentélybe.
-Akkor most megmutatom,milyen csodálatos a karácsony,és már az ajándékod is megvan!
-Ajándék,miért?
-Mert karácsonykor összegyűl a család,beszélgetnek,nevetnek és végül megajándékozzák egymást.De nekem már megadtad az ajándékot,azt,hogy velem maradtál és szeretsz!-ezen elpirulva hajolok ajkaira,amit ő viszonozz,nagy hévvel simán ketté tépi az ingemet.
Hékás,ne pocsékolj,az az ing még jol is nézett ki!
-De takarta a csodás tested,amit nem hagyhattam annyiba!-apro puszikkal kezdte belepni a kulcsontom,majd egyre lejjebb haladva a köldökömig,amibe aprot bele is nyal.A hideg futkoss végig a gerincemen,lágy csokot hintve ajkaimra huzza le nadrágomat boxeremmel együdt.
-Ugy fest,rég voltam benned,elég szűk lettél de sebaj,ezen gyorsan segítünk!Most megint az lesz a feladatod,hofy szopogasd az ujjaimat,rendben?-egy bolintással kapom be 3 ujját,amit örömmel jár körbe nyelvem,ő addig elkezdi nemességemen mozgatni a kezét,amivel szinte már az őrületbe tud kergetni.Ujjait kiveszi számbol,aprokat köröz,nyomkodja rózsámat,végül első uját feldugja,ami baromi kellemetlen érzés először,de ahogy eltalálta azt a bizonyos pontot,egy szinte már sikításnak nevezhető nyögéssel dijaztam.
-Szóval készen állsz az élvezetre jéghercegem?
-Siessh,nemh biromh sokáih tartanih magamh!
-Kérd szebben szívem,mert ífy nem jár a keksz!
-Ne szopass már,siess már!
-De kinyilt a szád,de nem igy kell kérned!-most direkt csinálja ezt?!Hát jol van szivecském,ezt megkapod!
Hmm...meggondoltam magam életem,túl álmos vagyok!-ásítást szinlelve hunytam le szemeim,de hiba volt,mert hirtelen vágodott belém,ami miatt fájdalmasan felszisszentem.
Édes istenem,ez annyira fantasztikus,miért nem mutattad meg hamarabb!
-Szivem,elkezdhetjük?
-Aham,döngess bele az ágyba,hisz türelmetlen kisfiu vagyok!-már gyors mozgással inditott,ami miatt az egész épület miattunk zengett,Kensī roka képébe idefesen rohant ki a nagy zaj miatt.Hát bocsi pajtás,de most nem birok csöndbe lenni!A vége fele már nagyon mélyeket lökött,közbe meg ahogy kényesztetett,nem bírtam tovább,hasfalamra mentem el,nem sokkal később ő is követett.Egy pár levezető lökés után mellém fekve kezdte puszta kezével letörölni az élvezetemet.
-Hmmm...friss desszert,imádom!
-Undoritó vagy,ugye tudod?!
-Te teszel ilyen mocskossá drágám!-jo,ezt nem bírom,mellkasába bújva hallgatom nyugodt szívverését,amig el nem nyom az álom.Őrületes volt ez a nap,olyan jo volt,hogy a testvéreink is eljöttek,bárcsak lehetne ilyen mindennap!