Történet egy lányról aki megtudja ki az apja. Majd hirtelen mellette találja magát egy ismeretlen környezetben. Egy véletlen folytán még talán a szerelem is be köszön hozzá........
Remegő lábakkal szálltam ki a fekete Renaultunkból, amivel eljöttünk édesapám házához. Az agyam folyton folyvást azon kattogót, hogy jól döntöttem-e, amikor hallgattam az előttem ülő nagyszüleimre, hogy ismerjem meg azt a férfit, aki el hagyta anyámat és engem fiatalon. Mikor megtudtam ugyan olyan hideg reggel volt mint a mai napon.
A reggelem úgy indult, mint minden eddigi amit a nagyszüleimnél töltöttem. Csak annyiban különbözött a mai nap, hogy édesanyám már örökre nem fog értem jönni és mosolyogva megkérdezni milyen volt a nagyiéknál a hétvége. Épp a reggeli teámat ittam amikor nagyapám megkért, hogy üljek le mellékjük a kanapéra. Nem tudtam mit akarnak így kíváncsian ki mentem és figyelmesen néztem rájuk. Ekkor nagyim egy levelet nyújtott át nekem egy fotóval karöltve:
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
- Ki ő?-nézek kérdőn nagyszüleimre
-Ő az édesapád fiatalon - mondja nagyim szomorúan, mikor rá nézek a képre csak egy közös dolgot fedezek fel ami egymáshoz köt minket az pedig a szemünk színe
-Hogy hívják?
-A levélből mindent megtudsz addig magadra hagyunk, szólj ha beszélgetni akarsz róla- mondja nagyim és végig simít a vállamon és már is ki mennek a nappaliból
Mikor ki nyitottam a levelet megláttam édesanyám kéz írását. Tudni kell hogy rákban hallt meg így felkészült rá hogy nem lát majd felnőni de szerencsénkre a sokáig volt velem vagyis velünk.
"Drága egyetlen kislányom én kicsi Elizabethem 💗
Emlékszem sokszor kérdezted kicsi korodban is, hogy ki az édesapád de akkor még el tudtam ütni a kérdést. Sokszor mondtam neked hogy távol van tőlünk és hogy sajnos nem tud jönni meglátogatni de ez mind hazugság volt. Bár ténylegesen távol van de mégis közelebb mint gondolnánk vagyis gondolnád szívecském.
Nem akarom hogy haragudj rá ő jó ember. Nem önként hagyott el minket nem is tudott rólad kicsim ezt soha se felejtsd el amikor vele leszel ő soha nem tudott a létezésedről úgyhogy légyszíves ezt ne ród fel neki. Tudod mikor megtudtam, hogy terhes vagyok pont ugyan ilyen hideg nap volt mint a mai nap mikor írok neked. Sokszor el akartam mondani neki de aztán mindig hallgattam arra a féltő hangra a szívemben, hogy ne. Nem tudom miért mondta ezt a belsőm de én hallgattam rá. Legyél bátrabb mint én voltam. Ha találkozni akarsz vele menj és találkozz vele. Nem fogok rád haragudni de tud nem olyan világ az övé, mint a miénk.
Gondolom most már nagyon kíváncsi vagy ki az édesapád hát nem más mint Christian Horner. Igen a forma 1-es Horner. Most gondolom el küldesz a fenébe miért nem mondtam el neked. Féltettelek ennyi rá az indokom. Valamint a megfáradt szívem már nem bírt volna ki vele egy találkozást. Tudod halálosan szerelmes voltam belé kicsi lány. Remélem egyszer majd te is megismered ezt az érzést de neked nem kell olyanok át menned mint nekem remélem nagyon.
Remélem ha találkoztok jóban lesztek. Vigyáz a drága nagyszüleidre és magadra is kicsim. Tudom nem ilyen születésnapot akartál, ha az előtt haltam meg mielőtt megünnepel-hetük volna a 20. születésnapodat. Sajnálom, de most írás közben is érzem, hogy nagyon fáradt vagyok már nem sok időm van érzem. De ne légy miattam szomorú. Légy önfeledt éld meg az életedet és mindent amit szeretnél. Sodródj az árral, de azért mértékkel kicsim.
Most bontom soraimat.......................Remélem mindent meg élsz amit szeretnél én ezt kívánom neked születésnapodra.
Szerető édesanyád
Szeretlek kicsi Lizám 💗"
-Oh anya- mondom sírva ekkor megérzem a nagyim szorítását a papimét pedig magam mellől
-Tudod megígértette velünk, hogy nem mondunk el neked semmit mielőtt be nem töltenéd a húszat. - mondja sírva a nagymamám is - Bár tudjuk így is tovább húztuk mint amennyit megígértünk neki. Hiszen az nap kellett volna oda adnunk a levelet és a képet amikor volt a szülinapod- mondja mellém ülve a nagyi
-Nem haragszom-mondom átölelve őket
Pár nappal később
-Biztos hogy ezt akarod?-kérdezi nagyim
-Igen meg akarom ismerni. Ugye sikerült kideríteni hol lakik most?-nézek reménykedve nagyszüleimre
-Igen- hallom meg nagybátyám Adam hangját - Apa elviszitek ti Elizabethet vagy mi vigyük el?
-Majd mi el visszük fiacskám- mondja a nagypapi majd magához öleli fiát
Most pedig három nappal később itt állok a luxus háza előtt. Most már értem anyum azon szavait hogy ő különbözik tőlünk.
-Jól vagy?-teszi rá a kezét a nagyapa a hátamra
-Igen papi- mondom mosolyogva rá
-Be kísérjünk - néz rám mami
-Ha lehetne- mondom így hárman indulunk az ajtó felé........................
