Összecsuklottam,majd lezuhantam a földre.Ash és Andy azonnal a segítségemre sietettek,felemeltek,majd az ágyra fektettek.A plafont bámultam,minha olyan érdekes lenne.
Azt vettem észre,hogy Ash a tenyerébe temeti az arcát,majd szipogni kezd.Andy a hátát simogatva próbálta vigasztalni.Tudtam,hogy ő sem gondolja komolyan amit mond.
"Minden rendben lesz"
"Kijutunk innen"
"Nem fognak minket bántani"Hírtelen az ajtó kivágódott,majd az a idióta Pscyho lépett be rajta,kezében egy tálcával amin kenyér volt.
-Nesze,zabáljatok,Barmok-röhögve átcsúsztatta a rács alatt a tálcát.
Most azt várja,hogy együnk?Azt is kinézem belőle,hogy megmérgezte.
-Én a helyetekben megenném azt a kenyeret-lépett be,Ian kezében a pisztolyával-Tom,engedélyt kaptam a Főnöktől,hogy felkészítsem őket a harcra.
Szóval Tomnak hívják ezt a zergét.
Szomorodjon meg!Várjunk csak,miféle harcra akarnak ezek minket felkészíteni?-Úgyis meghalnak,felesleges ezeket-mutatott ránk-felkészíteni.
-Maga semmit sem tud rólunk-kiáltottam,majd a rácsot kezdtem el idegesen ráncigálni.Tom felnevetett.
-Mert nem is érdekeltek-fordult Ian felé-Mikor viszed ezeket a terepre?
-Nemsokára-mondta,majd kilépett.
Ashleynél eltört a mécses.
Megmutatom ezeknek a hülyéknek,hogy nem vagyok egy ijedős kislány.Mától már nem!Szembeszállok mindennel amivel csak kell és kijuttatom a többieket erről a helyről.-Megígérem,hogy élve kijutunk innem-szorítottam meg Ash kezét,aki szipogva bólintott.
***
Ian pár órával később elkísért minket egy helyre,ahol pár fa és egy ház volt.Ráadásul a nap is eléggé sütött és szomjas is kezdtem lenni.Azt vártam,hogy pár perc múlva megérkezzenek Camék is és,hogy szenvedélyesen megcsókoljon,de nem történt semmi.Csak négyen voltunk.Én,Ash,Andy és Ian.
-Gondolom lőttetek már pisztollyal-nézett felválta ránk Ian.
-Persze-forgattam a szemem.
-Nagyszerű-csapta össze tenyerét-Akkor most egyikőtök megmutatja,hogy mennyire tud fejre célozni.Hozzátok-füttyentett,mire két fegyveres fickó lépett elő magával húzva egy férfit,aki ordított.Kezét az egyik fához kötötték,majd Ian,Ash kezébe nyomta a fegyert,aki reszkető kézzel tarotta előre.Ash ne!
-Kérem ne!A családom...-zokogott a férfi.Istenem..Ash ne tedd!
-Mire vársz?Lődd le-parancsolta neki Ian.
-Ash,ne!-kiáltottam,de késő volt.Lelőtte.A golyó átszelte a koponyáját.Ash kezéből kiesett a fegyver,majd összerogyott és sírni kezdett.
-Ezt...Ezt nem hiszem el.Me..Megöltem-visította-Megöltem egy ártatlan embert!
-Nem volt ártatlan-szólalt meg Ian-Megerőszakolta a lányát.Halált érdemelt-vont vállat-Helyesen cselekedtél kislány-kacsintott Ashre,aki a szemét törölgette.
-Akkor sem kellett volna megölni-kaptam el idegesen Ian karját.Egy pillanatra megállt.Ahogy a szemébe néztem,láttam a fájdalmat amit érez.
-Lehet,hogy nem kellett volna,de már mindegy.Meghalt-felelte hűvösen,majd ismét kirántotta kezét a szorításomból.
Láttam szemében megcsillanni a fájdalmat,tudom,hogy ő igazábol egy rendes srác,akit mások irányítanak.
Egy házhoz értünk,ahonnan hörgő hangokat hallottunk.
-Igen.Kóborlók-mintha a fejemben olvasott volna-Egyikőtök bemegy és megpróbál végezni velük.Csak hárman vannak-tette hozzá,mikor meglátta az elkerekedett szemeinket-Te-nézett rám Ian-Úgyis olyan nagy a szád,mit szólnál,ha te mennél be?-vigyorgott.
Nem félhetsz.Nem engedheted,hogy gyengének nyilvánítson.Menni fog,Lucy.
-Oké,és a nevem Lucy-kacsintottam rá,majd elvettem tőle az egyik pisztolyt.Mielőtt bementem volna egy nagyot sóhajtottam.
-Bízok benned-suttogta,hogy csak én haljam.
Biccentettem,majd beléptem a nyikorgó ajtón.
Ahogy beléptem megéreztem a már ismerős rothadt szagot.Fogalmam sincs,melyik szobában lehetnek.
Beléptem a nappaliba,pisztolyomat magam előtt tartva.Egy reccsenést hallottam hátulról.Egy kóborló állt előttem,szájábol ömlött a vér.Eléggé félelmetes látványt nyújtott.Megindult felém,de sokkal gyorsabb volt,mint az eddigiek akikkel találkoztunk.Fogtam a pisztolyomat,a fejére céloztam,majd meghúztam a ravaszt.A kóborló hangos puffanással hátra esett.Beszaladtam a konyhába,ahol ismerős látvány fogadott.Véres kéznyomok a falakon,mint valami horror filmben.Talán még rosszabb.Beszaladt hozzám mégegy kóborló,rálőttem,de semmi.Kezdtem pánikolni.Elszaladtam,de utánnam szaladt.Ahogy szaladtam,lőttem,de nem állt meg.Beszaladtam a fürdőbe,ami rossz ötlet volt.Berugtam a kádba,majd ismét rálőttem.Semmi.Kiszaladtam,de akkor az utolsó kóborló is elém ugrott,amitől a szívem kiakart ugrani a testemből.Az amelyikez berúgtam a kádba,az most a hátam mögött volt.Most mi a fenét csináljak?Hörögve bámultak rám,majd várták a reakcióm.
Az egyik megindult felém,rögtön utánna a másik is.Oldalra ugrottam,neki a kanapénak,amin átestem és a földre zuhantam.Fájo oldalamhoz kaptam a kezem.Szúrt.Nagyon szúrt.
A hiper kóborlók már megint előttem voltak és karjukat nyújtva vicsorogva közeledtek.Már azt hittem meghalok,mikor Ian belépett,amire a kóborlók odafigyeltek.Egy gyors mozdulattal agyonlőtte őket,akik hangos puffanással a földre zuhantak.-Csalódtam benned-nyújtotta a kezét,amit megfogtam,majd felhúzott.
-Lucy!-kiáltotta Ash,majd belépett és szorosan megölelt-Azt hittem meghaltál-sírt.
-Ha nem léptem volna közbe már halott lenne-szólalt meg nagyképűen Ian.
-Menj a pokolba-néztem rá csúnyán,mire elnevette magát.
-Ha nálad ez a köszönet,akkor nagyon szívesen-kacsintott.
ESTÁS LEYENDO
Zombie Apocalypse [BEFEJEZETT]
Misterio / SuspensoEgy rejtelmes vírus során az emberek előhalottakká kezdtek változni. A vírusra egyenlőre nincs ellenszer. A kormányság kiválasztott pár tinédzsert, hogy megfigyeljék és tanulmányozzák a reakcióikat. Chipeket helyeztek el a kiválasztottak nyakában. M...