Zombie Apocalypse [BEFEJEZETT]

45.

Pá nap múlva megéreztünk New Yorkba.
Az alatt a pár nap alatt elég sok minden történt.
Kezdjük is az elején...

Visszaemlékezés

Indianapolisban épp egy hotelt kerestünk,mikor a semmiből egy tucat kóborló lépett elő.Szaladni kezdtünk.Clary cipőfűzője nem volt rendesen bekötve,ezért szaladás közben elesett.Próbáltam neki segíteni...
A többiek lőni kezdték a kóborlókat.
Én segíteni próbáltam Clarynek lábra állni,de nem tudott.

-Menjetek!-kiáltotta-Menjetek már!Ááá!-sikította,mikor egy kóborló beleharapott a lábába.Egyre többen jöttek...Elengedtem Clary kezét.

-Lucy.Gyere!-kapta el a kezem,Ian-Tovább kell mennünk!

Fájt,de igaza volt.Tovább kellett mennünk.Már két szívemhez nőtt embert veszítettem el...

Másnap útnak indultunk Clevelandbe,ahol még egy embert elveszítettünk.Tinát.Andy vezetett és Tina navigált neki.A semmiből előugrott egy kóborló.Andy fékezett,Tina sajnos nem volt becsatolva...Kiesett a szélvédőn,majd kóborló ebéd lett belőle.Akkor a pontnál átkattant nekem valami.Kiszálltam egy baltával a kezemben és a kóborló fejébe vágtam.
Justin,Cam,Clary most pedig Tina.

Kiszálltunk a buszból kicsit pihenni.A városban egymás háta mögött álltak az autók.

-Te jó ég!-meredt előre,Ash-Nézzétek!

Egy tucat éhes kóborló közeledett felénk.

-Most mit csináljunk?-kérdeztem ijedten-Itt a vége?Így fogunk meghalni?-nevettem kínosan-Pedig már olyan közel voltunk a menedékhez!

-Lucy,ne mondj ilyet!-jött közelebb,Ian-Nincs vége.Nem lehet így vége!Főleg úgy nem,hogy ezt nem tettem meg.

Lassan közeledett ajkaival felém.Hatalmas kezével átkarolta derekamat,míg a másikkal az arcomat cirógatta.Szája rátapadt az enyémre.Ajkaink egy ritmusra mozogtak,nyelvével megsimogatta alsó ajkamat,mire engedéjt adtam a bejutásra.Karjaimmal átkaroltam nyakát és hajába túrtam.

Lassan elhúzódtam tőle.Fel sem fogtam,hogy mi történt...

-Azt hiszem szerelmes vagyok beléd-mondja halvány mosollyal.

-Nagyon cukik vagytok meg minden,de segíthetnétek nekünk kinyírni azokat a szarokat-mutatott Taio az egyre közelebb csoszogó kóborlókra-Mi a fasz?Az egy kibaszott tank??-kiáltotta ijedten.

Oldalról egy tank érkezett a segítésünkre,mellette pár fekete ruhás alakkal,akik fején bukósisak volt.
Lőni kezdtek a kóborlókra.

-Igeeeen!-ordította,Shawn-Legyőztük őket!

Néhány percig csak csend uralkodott,aztán felnyitódott a tank teteje és egy alak mászott ki belőle.

Amint lehúzta fejéről a fekete kapucnit lesokkoltam.Joker volt a mi megmentőnk.

-Heló,Lucy-mosolygott-Nagyon szívesen.

Azonnal rohanni kezdtem felé,hogy egy köszönöm ölelést adjak neki.

-Nagyon sajnálom,hogy a táborban hagytalak....Én utánnad akartam menni...

-Tudom-suttogta-Örülök,hogy élsz.

-Lucyyy-szaladt felém,Nina-Hiányoztál.

-Úristen!Nina!-öleltem magamhoz-Köszönöm a segítséget!

-Alap-húzott újból magához.

Miután a többiek bemutatkoztak egymásnak indultunk is tovább.A cél New York!

Visszaemlékezés vége

New Yorkban vagyunk.El sem hiszem,hogy tényleg eljutottunk ide!Hatalmas felhőkarcolók borítják a várost és színesebbnél színesebb épületek... Az egyik fa mellett haladtunk el,mikor Ash észrevett rajta egy borítékot.

"Kedves túlélők,ha megtaláltátok a levelet,akkor ez azt jelenti,hogy még van remény az emberiség számára!Haladjatok egyenesen előre!Ha kiértek a parkból hatalmas meglepetésben lesz részetek!"-TTÜ

-Valami nem stimmel...-húzta száját,Shawn-Hatalmas meglepetés?

-Ó,de még mennyire!Nem is akármilyen meglepetést adok nekik-húztam ördögi mosolyra a szám.

-Szerintem nem biztonságos...-mondta újból,Shawn-Ki tudja mire számíthatunk...

-Szerintem menjünk-szólalt meg,Joker-Eddig itt akartunk lenni.Itt vagyunk.Ne parázzatok már egy üzenet miatt-nevetett-Én azt mondom menjünk előre!

-Oké-válaszoltuk.

A park középén járhattunk,mikor lövöldözés zaja csapta meg a fülem.

-Ez mi vo...-fordultam hátra a fiúkhoz-Istenem...Andy!Shawn!-rogytam le élettelen testükhöz.

-Shawn!-kiáltotta,Ash-Shawn...Mi..Mi történt?Mit csináltál vele?-támadott.

-Én?Én semmit!Mikor hátranéztem már a földön feküdtek.

-Ez a,Te hibád!Miattad haltak meg a barátaink!-sírt-Mindenről csak,Te tehetsz...

-Szerintem ne Lucyt hibáztasd azért,mert a pasid meghalt-állt a védelmemre,Ian.

-Mit mondtál?-közeledett Ian felé,Ash-Miatta halt meg mindenki!Minek neked szem,ha nem látsz vele?-ütötte a fiú mellkasát-Te!-fordult felém-Bárcsak,Te feküdnél most holtan.

-Elég!-kiálotta,Alex-Hát nem veszitek észre,hogy ez is a tervük része?Azt akarják elérni,hogy végezzünk egymással még mielőtt elérnénk a célt.Ez nem fog megtörténni,ugye?

-Persze!..-motyogtuk,Ashhel egyszerre.

Tovább indultunk.A park végén egy férfi állt.

-Maga a meg...-mielőtt be tudtam volna fejezni a mondatot,a férfi maga mögé nyúlt,és egy hosszú,hegyes tárgyat húzott elő az övéből.Egy tőr vol nála.A férfi erősen szorította markolatát,majd villámgyorsan felemelte a kezét és felém hajította a tőrt.Ebben a pillanatban jobbról egy kiáltást hallottam,és felém haladó mozgást érzékeltem.A penge pörgött a levegőben,minden fordulatot tisztán láttam,minta csak lassított felvételt néztem volna.Kiáltani próbáltam,de képtelen voltam.Aztán megmagyarázhatatlan okból Joker bukkant fel a látókörömben,és elém vetődött.A tőr gyomorforgató,nedves csattanással vágódott Joker mellkasába.A penge markolatig a fiúba fúródott.Joker felkiáltott,és a földre zuhant.Sötétvörös vér ömlött a sebből.A földre rogytam.

-Joker!-kiáltottam-Joker!

A fiú öntudatlanul vergődött.Joker szeme fennakadt.Vér folyt az orrából és a szájából.

-Joker...-suttogtam.

Senki nem mozdult.

Joker szeme lassan lecsukódott.

Felálltam és a férfi felé vettem az irányt.Alex és Ian félrehúztak.

-Engedjetek!-vergődtem-Joker!

-Mindennek megvan az oka-mondta a férfi.

Ránéztem.Megpróbáltam tekintetembe sűríteni minden gyűlöletemet.

Az egyik házból kabátot viselő férfiak léptek elő felemelt fegyverekkel,kiabálva.
Riadtan néztem a többiekre.
Egy férfi lépett elénk.A sötét hajú idegen arca fiatalosnak tűnt,bár a szeme környékét mély ráncok árkolták.

-Nincs időnk megmagyarázni-mondta a férfi-Kövessetek.

                              VÉGE