1.rész

792 29 12
                                    

Ismét egy újabb nap amikor az ébresztőre kelek. Már a 3. Szundin is túl voltam amikor végre felkeltem. Megnéztem az időt és szokásosan késő volt már. Leszidtam magamat, amiért nem tudtam hamarabb felkelni. Igazából így kezdődik minden reggelem.
-Zsófiii.- Kiáltott fel nekem az anyám amit az emeleten lévő csukott ajtón keresztül is tisztán lehetett hallani. Nem tudom, hogy, hogy lehet valakinek reggel ilyen nagy hangereje. Én örülök ha Reggel egy sziát kitudok mondani rekedtes hangon természetesen.
-Kelek már.-Kiáltottam vissza. Mármint ha ezt a hangerőt egyáltanál lehet kiáltásnak nevezni. Még egy ideig bambultam aztán rájöttem hogy mindjárt 7:50 van ezért kicsit idegesen siettem ki a fürdőbe.

       

A suliban első órára épphogy beértem és leültem a legjobb barátnőm Kata mellé (figyelem rövid személyleírás: Magas, Szőke hajú, Kék szemű, kicsit félénk de ismert társaságban nem annyira). Intettem egyet neki mivel a tanárnő bent volt ezért nem nagyon tudtunk beszélgetni. Egy halálosan unalmas töri óra után indultunk angolra. Vagyis csak én indultam mert Kata németre járt. Az egyik angolos osztálytársammal a teremben éppen az angol tanárt szidtuk amiért ennyi házit adott. Az egész délutánom ráment. Majd nyílt az ajtó. Odakaptam a fejemet aztán untottan forgattam a szememet amikor megláttam, hogy csak Dávid (Dave a suli nagymenője, nem rossz fiú csak egy egoista barom aki még ráadásul okos is, az évfolyamunkba járó lányok oda vannak érte és az alattunk lévőknek is vágyakozó a tekintete amikor elsétál előtte, tudtom szerint még nincs barátnője, barna hajú és barna szemű) Oldalán a legjobb haverja Beni volt (Hasonló személyleírás Barna haj, kék szem) 6.- ban Dávid piszkált engem végig aztán megunta gondolom. Éppen a fortnite- ról beszéltek. Már elegem volt abból, hogy egésznap erről beszélnek a fiúk. És mivel a fiúk kétszer annyian vannak mint a lányok ezért az egész terem az új fegyverekről szokott hangzani. Bár én is kipróbáltam már a játékot a bátyám gépén annyira nem hozott lázba. Inkabb sso-zom (lovas játék) sokan azt gondolják, hogy gyerekes de Katával jókat szoktunk játszani.
Még egy matek és egy biosz órát éltem túl amin jóformán nem történt semmi. Hál' égnek nem én feleltem. Aztán jött az a tantárgy amiről a legkevésbé hittem azt, hogy kifog rajtam. A tesi óra. Általában néha még várom is mert legalább mozgok egy kicsit. Igazából egész órán futottunk. Vagy fogóztunk, vagy kidobóztunk vagy ilyesmiket játszottunk az osztállyal. Aztán én és Dávid itt maradtunk kosárból javítani (igazából csak én javítottam mert Dávid még nem kapott erre jegyet)
Nem hittem el, hogy pont vele kelett itt maradnom. Bár nem szólt hozzám inkább gyakorolt. Miután Áginéni (tesitanárunk) kiosztotta nekem a jegyeket megvártam Dávidot. Félreértés ne essék csak reménykedtem, hogy lekésem az irodalom órát. Aztán Ági néni mondta, hogy vigyük le a labdátak a szertárba.
-Hé figyelj dobom.-Kiáltotta Dávid és hallottam ahogy a hátam mögé repült a labda. Nagyon megijedtem, meg az erősen dobott labdáktól pláne félek. Aztán olyan pillanat következett amit még mindig nem hiszek el. Csukott szemmel megfordultam majd magam elé emeltem a kezem, hogy ne az arcomnak csapódjon a labda. Kábé fél perce vártam már, hogy a labda megüsse az alkaromat majd végül félve kinyitottam a szememet és teljesen ledöbbentem. A labdát egy jégfal allította meg. Ez... ez én voltam?!?!







Remélem tetszett az első rész😁 a következő már sokkal izgalmasabb lesz igazából ennél kábé mindegyiket izgalmasabbra terveztem😂❤ Bármilyen építő jellegű kritikát elfogadok de ha nem tetszik akkor csak simán keress más storyt. Helyesírási hibákat ha találtok nyugodtan írjátok le, ja és hosszabbak lesznek a story-k ígérem.

Az új avatárWhere stories live. Discover now