Az új avatár

5.rész

A látvány valami káprázatos volt. Mindenhol szellemek középen egy vízesés kisebb házak. Néhany idomár a tónál.Egy álom volt.
-Itt fogtok megszállni.-Vezetett egy házhoz minket az idegen.
-Hogy hogy az aki megtámadott minket beszélt a nyelvünkön?-Kérdeztem mert nagyon érdekelt.
-Itt mindenki egy közös nyelven beszél ami nagy szerencsétekre a magyar Korra utasítására de angolt is tanulnak itt.
-És én hol fogok aludni?- Kérdezte Dávid.
-Ugyanitt.-Felelt neki.
Bementünk és körbenéztünk. Takaros kis hely volt. Nekem nagyon tetszett. Lepakoltam a repülő bölényről (természetesen segítséggel) és előszedtem a ruháimat és beraktam a szekrénybe. David is hasonlóan járt el és mire végeztünk a kirámolással este lett. Már lekapcsoltuk a lámpát de még beszélgettünk egy kicsit.
-Még mindig nem hiszem el, hogy itt vagyunk.-Suttogtam neki.
-Én se. Olyan mint egy álom.-Felelte nekem.
-Jó vagy rémálom?-Kérdeztem tőle.
-Még nem tudom.-Suttogta nekem.
-Kitudja lehet te is idomár vagy.-Mondtam neki még mindig halkan.
-Lehet.-Mondta közönbösen majd elaludtunk. Reggel kolompolásra ébredtünk.
-Mi a...?-Kérdezte Dávid két ásítás közben.
-Nem tudom.-Feleltem neki egy nyújtózás közben de hamar megkaptuk a választ.
-Mindenki jöjjön edzeni két óra múlva a vízeséshez.-Kiabáltak kintről.
-Oké akkor ez csak az idomároknak szól.-Nyugodt meg Dave és visszafeküdt aludni.
-Naa! Gyere te is. Jó lesz.-Kértem meg.
-Rendben rendben.-Adta meg magát.
Elmentünk reggelizni egy közös étkezőbe. Meg nem nagyon beszélgettem senkivel pedig sokan kérdeztek tőlem mindenfélét. Hiszen én vagyok az avatár. Ezt még mindig nem fogtam fel. Eddig csak vizet tudtam idomítani ami már eleve természetellenesnek tűnik.. De hogy még az avatár is én vagyok. Na mindegy. Már indultunk is az edzésre.
Nem nagyon tudtam mire számítsak de nagyon izgatott voltam. Már egy órája idomítottunk kábé és elég gyorsan tanultam. Aztán még megnéztem a földidomárokat is. Azt mondták, hogy előbb tanuljak meg teljesen vizet idomítani de kíváncsi voltam, hogy hogyan idomítanak földet. Leültem egy kisebb sziklára és onnan néztem őket. Pár perc múlva Dávid is leült mellém. Majd furcsán méregetett.
-Van valami baj?-Kérdezte.
-Nincs.-Feleltem ösztönösen mert általában semmi bajomat nem osztom meg.
-Ahaa látom.-
-Jó csak nem tudom, hogy hogyan fogom tudni megtanulni minden elemet.
-Ugyanmár te vagy az avatár és ez nem véletlen képes vagy rá.-Mondta bíztatóan a szemembe nézve. Már kicsit feszült volt a levegő mert csak néztük egymást de valaki megszólított.
-Sziasztok Toph vagyok. Toph után kaptam a nevemet igen azután a Toph után. Az unokája vagyok. Ti viszont még újak vagytok. Hogyan hívnak?-Nézett felém egy kedvesnek tűnő lány.
-Őő Zsófi.-Mondtam.
-Engem Davidnak.
-Örülök a találkozásnak. Ti milyen idomárok vagytok.
-Háát.. én vagyok az avatár Dávid meg csak elkísért..
-Wao te vagy az avatár?
-Igen de csak még vizet tudok idomítani.
-Ezen könnyen tudunk segíteni.-Mondta vidáman toph. Majd mutatta, hogy kövessük. Visszanéztem Dávidra, hogy jó ötlet-e. Megvonta a vállát jelezve, hogy nem tudja.

Na itt a kövi rész tudom rég volt nagyon rég az előző rész de a suli közbe szólt.. de próbálok többet írni majd❤