Elvonó

s i x

- Joanie, a francba már - sipákolok a telefonba. Hangom az egekben, akárcsak a vérnyomásom. Joanie a legjobb barátnőm, aki világéletében felelőtlen volt kissé és bevallottan béna az ígéretei tartásában. Ez történt most is: megígérte ugyan, hogy a kellemetlenségek elkerülése végett velem jön az elvonóig, most napokkal előtte mégis lemondta. Jó, igen, még mindig jobb, mintha az utolsó pillanatban közölné, de mentségemre szóljon, hogy hirtelenharagú vagyok, egyrecsak közeledik az elvonóm és rettegek, hogy Milo jelenléte ismét előtérbe helyezi bennem a zavart és a szorongást.

Csodás este volt az a csütörtöki, Adammel teljesen össze tudtam barátkozni, Milo pedig végig a gondomat viselte. Sophie volt az egyetlen zavaró tényező, de persze Ő ugyanezt gondolhatja rólam, jogosan. Azok a megvető nézések, te jó ég! Talán erre mondják, hogy "ha szemmel ölni lehetne..." Egészen addig azt hittem, az lesz életem legjobb estéje, ameddig Milo egyenesen nem közölte velem, hogy igen konkrét tervei vannak az éjjelt illetően. Az iszogatás még belefért volna, a beszélgetés pedig főleg és igen, az alvás pedig alap. De a konyhapultos ötlete romba döntött minden addigi gondosan felépített gondolatot, egyszerűen áthúzta minden számításomat. Gyakorlatilag elidegenült tőlem csupán az őszinteségével.

- Camila, kincsem - apa kiabál fel az emeletre, hangjából ítélve izgatott, kissé frusztrált és kíváncsi.

- Most le kell tennem - sóhajtok a telefonba Joanienak, aki megértően szól néhány szót, majd utoljára bocsánatot kér és elköszön. A lépcsőn lefelé szökdelve gyorsan összefogom a hajam, majd tekintetemmel apát kezdem keresni, aki az ajtóban állva mered felém. Na még az kéne, hogy Milo álljon a küszöbön túl!

- A srác azt mondja, feltétlenül beszélnie kell veled - mondja, mire felsóhajtok. Hát persze, ez Milo lesz...vagy nem..?

- Adam? - döbbenten mérem végig a srácot. - Te mit keresel itt?

- Azt hiszem, én most megyek is - lép hátra zavartan apa. Adam sóhajt, majd megvárja, hogy apa valóban elmenjen. A monokliját bámulom, mire megszólal.

- Ne kérdezz semmit, kérlek. Gyere ki, csukjuk be az ajtót. Nem akarom, hogy más is hallja - idegesen és kíváncsian teszem amit mond, majd a lépcsőre lehuppanva várom a mesét. - Milo csütörtök óta nagyon szarul van. Talán az elvonó az ok, vagy te, de valami miatt kezdett leállni. Persze így is rengeteget drogozott, de az elmúlt két hete sokkal lájtosabban telt a drogot és a piát illetően, mint négy éven belül bármikor. Most pedig nem képes megnyílni még nekem se, csak annyit mond, hogy nagyon elszúrta.

- Mit is..?

- Camila ne legyél már vak! Totál szét voltam esve csütörtök éjjel, de tisztán emlékszem, ahogy lekapott az utcán. Ő Milo Malik, gyakorlatilag szinte azt dönget meg, akit csak akar, a lányok a lába előtt hevernek és ehhez túlságosan hozzá van szokva. De Camila, te konkrétan széthánytad magad mielőtt megcsókolt. Ő ilyet nem tesz csak úgy, érted? Milo mellett nőttem fel, szinte tesók vagyunk. Nekem mesélt először az első szerelméről, az első csókjáról, az első kalandjáról. Mindent tudunk egymásról, Ő a legjobb spanom és rossz Őt így látni. Még aznap éjjel megkérdeztem tőle, hogy mi történt, mert teljesen kész volt. Felhívtam, de Ő folyton kinyomott, aztán megunhatott, mert felvette. Megkérdeztem hol van, mondta, hogy az utcátok végén. Megkérdeztem, az hol van pontosan, aztán idejöttem. De aki itt volt...az nem Ő volt. Injekció, egy csomó doboz, flaskás pia és véresre ütött kéz. Ez fogadott. Elvittem hozzánk, reggelre viszont eltűnt. Szinte egész nap kerestem, a slepp minden tagját riasztottam, mindenki Őt kereste. Végül egy másik srác talált rá egy sztriptíz bárban. Nem meglepő módon részeg volt, agresszív és összetört. Megkértem, hogy menjen haza és pihenjen, mire megajándékozott egy ilyennel - mutat a monoklijára, én pedig elképedve nagyot nyelek. - majdnem visszaütöttem, de szerencsére gyorsan észhez tértem, így csak szánakozva végignéztem rajta és ott is hagytam. Úgy voltam vele, csütörtökön úgyis találkoztok, majd megbeszélitek és minden a régi lesz. De Camila...az előbb hívtak, hogy túladagolás miatt kórházba került. Kérlek, könyörgöm mondd el, mi történt köztetek a buli után, csak legyél őszinte és békén foglak hagyni!