Apuci kizárva! [Jimin ff.] - Befejezett

1.

A július vége felé közeledő, forró nyári időt olyan szinten nem tudtam elviselni, hogy az se segített, mikor legjobb barátnőmmel elmentünk az uszodába, hogy a hidegvízben kicsit lehűtsük magunkat. Szeretem a nyarat, de nem a kánikulát, amiben nem tudsz mást csinálni, csak izzadni, és lihegni, mint egy kutya. Egy hónapja még annak örültem, hogy vége az egyetemnek, de most inkább visszamennék a klímával hűtött termekbe aludni. Elképzelésem sincs, mit keresek azon a szakon, hiszen nem érdekelnek a hazám látványosságai, amit majd a hülye turistáknak meg kell mutatnom, és esetleg a külföldieknek elmakognom angolul.

Hazaérve a bevásárlásból rögtön neki álltam takarítani. Jungkook, a bátyám hamarosan visszatér a turnéjáról, és nem szeretném koszos házban fogadni. Habár szerintem nem én leszek az első, akit meglátogat, hanem az új nőjét. Nem találkoztunk még, mivel elég friss közöttük a románc, és úgymond még alakulgat, de mikor három hete elutazott azt mondta, hogy összejöttek és igyekeznek majd minden nap beszélni egymással. Személy szerint utálom még a távkapcsolat gondolatát is, de ez az ő dolguk, nem az enyém.

Őszintén szólva már nekem is illene beszerveznem magamnak egy újabb pasit. Rég nem voltam már egyel se, úgy éreztem nekem is kellett egy kis szünet az előző csúnya szakításom óta. De most jól esne, ha lenne valakim, még ha csak pár hétre, vagy végső esetben egy éjszakára.

Nem vetem meg a szexuális örömöket, elvégre ha jól csinálják nagyon is egészséges és jótékony hatású tud lenni. Csak ezzel az egésszel az a baj, hogy eddig egyszer sikerült olyat kifognom, aki értette a dolgát, és annak is - mint minden pasinak ezen a földön - csak egy éjszakára kellettem. Egy fárasztó és emlékezetes éjszakára. Azóta nem is láttam, és ha jól tudom elutazott.
De most nem ezen kellene gondolkodnom. El kéne menni bulizni. Ott biztos felszednék valakit. Bár az is igaz, hogy az utolsó akcióm után nem mennék zsúfolt helyekre. Értem én, hogy az alkohol mellé ha szívnak, akkor ők a világ legboldogabb emberei, de másokat nem kéne belevinniük a rosszba. Kifogtam egy narkós idiótát, aki be akart engem is drogozni, mikor már félmeztelenül feküdtünk az ágyon, és csak egy hajszálon múlott, hogy lenyomja a torkomon a tablettát. Szerencsére nem egyedül mentem, és a többieknek feltűnt a hiányom. A többi pedig alakult a megírt forgatókönyv szerint.
Kicsit se volt kínos, mikor a kidobó ember ránk nyitott, és szó szerint leverte rólam az eszét vesztett férfit.

Ha mondjuk viszek magamnak innivalót, akkor esélyük sincs beletenni valamit, és ezúttal talán a sokkolómat is berakhatnám. - gondoltam magamban.
Meggyőződök róla, hogy valami normális pasit szedtem fel, és amint kiderül, hogy tiszta, kicsit játszunk egyet aztán el is lehet felejteni a másikat. Ez a világ erről szól. Legalábbis az emberek egyik felének.

Természetesen nem vagyok ribanc. Pedig hányszor megkaptam már! Ahogy ők is a pofonukat érte. Én nem dugatom meg magam a hét minden napján, és igazán rendszerességnek se lehetne hívni, hiszen most is... Mióta nem voltam pasi alatt, vagy fölött? Másfél éve?
Belegondoltam abba is, hogy hamarosan kellene egy olyat keresnem, aki akar is tőlem valamit, persze hosszútávon. De mégis mit tudok tenni, ha egyből nekem esnek, és másnapra felszívódnak?

Próbálgatok én randizgatni, vagy párkeresőn ismerkedni, de mindegyiknek az a második kérdése, hogy hol lakok. Most őszintén, az ilyennel mit lehet kezdeni? Biztosan nem palacsintát sütni akar átjönni.

Ráadásul ezek a mai férfiak - vagy inkább kisfiúk - olyanok, hogy ha én nem kezdeményezek, akkor csak állnak, és néznek ki bambán a fejükből. Pedig nem harapok, és egyesek szerint még jól is nézek ki, akkor igazán nem értem, hol van a probléma. Nem vagyok se rámenős, se bunkó. Persze nagy szám van, és el is engedem magam, ha a helyzet megkívánja, de visszafogom a hevességem, ha a partnerem még friss.
Igazából már nem is érdekel.. Csak sodródok az árral, miközben azt mondogatom ,,majd lesz valahogy."