My feelings...

The Black Rose

Volt egyszer...
Egy gyönyörű,rózsaszín tulipán...

Ennek a virágnak mindig rózsaszín szirmai voltak...
Mindenki csodálta a tisztaságát...
A kedvességét...
Az értékeit...
Legalábbis egy darabig...

Egy nap, valaki letépte a tulipánt...
Nem foglalkozott az érzéseivel,csak a sajátjaival...
Összetépte...
Eltaposta...
Elégette...
A hamvait pedig szétszórta ott,ahonnan letépte a virágot...

De a tulipán nem halt meg...
Pár nap múlva a hamvakból,kinőtt egy fekete rózsa...
Hatalmas,szúrós tövisei és ébenfekete szirmai voltak...
-Ez nem a tulipán...
Nem lehet ő...-gondolták az emberek.

Pedig ő volt az...
Új külsővel...
Új belsővel...
Egy sötétebb,gonoszabb akarattal...
Megváltozott...
Ez tény...
De arra nem gondolt senki,hogy az emberek tették ezt vele...
Nem engedett magához közel senkit...
Csak nagyon kevés embert...

Akiknek hagyta,letörhették egy-egy tövisét...
Ezek az emberek voltak a rózsa segítői...
Akik tartották benne a lelket...

Egy nap viszont...
Jött valaki,akit a rózsa önszántából beengedett az életébe...
Megszerette és fontossá vált számára...
Érte az összes tövisét is odaadta volna...
De ez a valaki nem élt a lehetőséggel...
Nem foglalkozott a rózsával...
Amitől a virág újra magába zárkózott...
Mégtöbb és még hegyesebb tüskéket növesztett...
Amiktől már azok is meszebb kerültek tőle,akikben eddig bízott...

A rózsa összetört...
Újra...
És mostmár,nem a töviseit...
Hanem gyönyörű,fekete szirmait hullatta...