My feelings...

Who love you?...

Görcsben áll a gyomrom
Kerülget a sírás
Ez nem lehet más csak egy rossz látomás
Mi ez?
Mi az ez érzés?
Talán...szeretet...

Feléd,ki minden napomban a fény
Ki ha gondom van,jön és felvidít
Nevetünk,baromkodunk rengeteget
De néha belegondolok...
Téged vajon ki nevettet meg?

Ki mondja neked hogy nem lesz semmi baj?
Ki hallgat meg ha mégis történik valami baj?
Ki csal mosolyt az arcodra ha szomorú vagy?
Ki lesz fényed,ha elveszted a sajátodat?

Amikor veled nevetek
Belegondolok,hogy van-e olyan aki veled,és nem rajtad nevet?
Ha megdícsérlek mert jó voltál a tesin a játékban...
Belegondolok,hogy valaki mondta-e azt neked hogy "ügyesvagy,jól van"
Ha egész nap rád gondolok,
Belegondolok,hogy van-e aki gondol rád?
Ha felvidítasz mert szomorú vagyok
Belegondolok,hogy téged ki vidít fel,ki ölel át és mondja:"semmi baj,fel a fejjel!"
Ha éppen lelkizek a barátnőimmel
Belegondolok,hogy te kinek mondhatsz mindent el?

Ki ismer?
Ki szeret?
Ki vár haza?
Van-e egyáltalán aki a lelkedet ápolja?
Lehet hogy fiú vagy,lehet hogy azt mondod neked nem kell ilyen...
De én nem hiszem el...
Nem hiszem el hogy nem esne jól néha:
Egy mosoly,
Egy ölelés,
Egy jó szó,
Egy beszélgetés,
Egy barát,
Egy dícséret,
Egy hosszú,jó kiadós lelkizés...

Tudom,tudom hogy igényled
Tudom hogy szükséged lenne rá
De nem adja meg neked senki
Azt hiszik nem kell
Azt hiszik hülyeség...
De én,én látom a szemedben
Minden egyes nap látom...
Látom hogy magányos vagy...
És ettől én is szomorú leszek...