Elátkozva

5 - Gábor védelmezője

Sziasztok!
Bocsi hogy viszonylag ritkán hozok új részt és emiatt sokat várni.
Viszont most meghoztam a következőt! Jó olvasást! :)
Üdv: BREKUSZ
-----------------------------------------------------------
5 - Gábor védelmezője

Miután Laura bement a házba Gábor és Béla tovább beszélgettek, de nem sokkal késöbb egy hatalmas robbanás hangja rázta meg a teraszt és mind a ketten megijedtek és abbahagyták a komunikációt. Egymásra néztek majd a hang irányába majd kérdőn ujra egymásra. Egyikük se értette mi lehetett ez. Majd Gábor valami furcsa vibrálást vett észre a disznóol melletti bokor mögül ezért arra kérte Bélát hogy ha nem baj menjen be a házba nemsokára megy ő is csak van egy halaszthatatlan dolga a bokor mögött. Béla csak mosolygott aztán bement.
Mikor Gábor a bokor mögé ért a vibrálás márt a disznóolbol jött. Bement és követte a vibrálást egészen a szalma részére kialakított kis helységbe. Mikor belépet az ablaktalan kis helységbe becsukta maga mögött az ajtót. Teljes sötétség zárta körbe de mégsem kapcsolt villanyt. A vibrálás csakhamar újra megjelent elötte ezuttal azonban egy kevés kékes fény is csatlakozott a vibráláshoz. A kékes fény halványsága szép lassan körvonalazott egy állatot. Eleinte nehéz volt kivenni de hamar körvonalazódott négy hatalmas mancs amik eggyesével akkorák voltak mintha csak egy ember szétnyitott terenye lenne. A mancsok után megformálódott a hozzájuk tartozó hatalmas izmokkal rendelkező lábak is amik önmagukba akkorák voltak mint Gábor magasságának a fele. A lábak után pedig a hatalmas test is amelyhez egy hosszú izmos farok és egy hatalmas jól megtermett fej is csatlakozott. Mikor pedig összeálltak a körvonalak egy hatalmas halvány-kéken vibráló párduc állt Gábor elött aki tudta hogy ez a helység közel négy méter hosszú és két méter széles ez az állat mégis akkora hogy az egész teret betöltötte.
A hatalmas nagymacska láttán mégse kezdett el hátrálni. Inkább béke járta át és nyugalom, mintha csak egy ezer éves ismerős és jó barát állt volna vele szembe. Amikor pedig egy mély doromboláshoz hasonló hangott adott ki magábol akkor úgy érezte mintha a falak is beleremegnének de a hang szép lassan ellágyult bár a mélységén továbbra se változtatott.
- BBBBRRRRR! BBBRRR! BBRR! Gábor! BBRR! Öreg barátom! - alakult át apranként érthető beszéddé a dorombolás. - BBRR...! Régen láttalak. Sajnálom hogy nem... jelentkeztem.
- Semmi baj. Inkább azt mond el mi a baj!
- Rendben. Mint tudod akkor jelenek meg neked ha valami baj van. - megvárta amíg Gábor bólint aztán tovább fojtatta - Ezuttal nem téged fenyeget közvetlenül a veszély. Téged csak akkor fog ha a mostani célpontott sikerült legyőzni. Ha ez megtörténik akkor még én se tudlak megvédeni téged. BBRRR.... A mostani célpont pedig nem más mint a lányod Laura! - Gábor erre a mondatra kicsit megtantorodott és lehuppant a szalmára. Amikor kicsit jobban lett a hatalmas macska folytatta. - Laurát kezdi hatalmába keríteni egy hatalmas és erős szellem. Ez ellen a szellem ellen pedig nagyon nehéz védekezni. Ez a szellem az ember tudat alatti vágyaiba férkőzik be és lesi az általa megszált ember minden kivánságát. Ha ezeket teljesítheti akkor mégjobban belelendul egészen addig amíg meg se várja a következő kívánságot hanem egyszerűen saját maga dönt hogy mi lehet jó. Ez a jó pedig gyorsan átvált arra ami a szellem számára jó az embernek pedig nem. Ha ezt szóvá teszi az ember vagy pedig egy kicsit is megpróbál ellenállni akkor a szellem ráerölteti áldozatára az örömet aminek következtében az elkezd magába fordulni és eltaszít minden más embert maga körül. Bezárkózik egy saját kis világba ahonnan nincs menekvés mert egyre jobban menekül majd a saját világábol is ujjakat létrehozva. Ha már a sokadikbol is menekülni próbál akkor visszazökken a valóságba de ekkor már csak mindenütt ellenséget lát és azt hiszi hogy minden csak azért van hogy ellen legyen. Ekkor két lehetőség létezik. Vagy az hogy ellenáll és megpróbál hadakozni azok ellen akikre azt hiszi hogy ellene van és ekkor a gyilkosságtol se riad már vissza mert csak a saját életét félti, legvégül pedig saját magára támad mert azt hiszi hogy az ellenség már belébujt és belülről szedi szét. A másik lehetőség pedig az hogy az áldozat szép lassan megcsonkítja magát. Például elösször csak elkezdi drogozni magát vagy vagdosni a testét. Aztán apenge véletlen túlszalad és hopp egy ujjal kevesebb van rajta. Majd megint és megint... végül már a kézfeje is hiányzik vagy pedig a karjábol vágott ki egy darabot. Mindezt addig míg el nem vérzik. - Gábor mindezt elszörnyedve halgatta végig. Az ő kicsi Laurája sose volt egy túlságosan barátkozós típus és nem is rajongott az emberekért de ezt nem akarta. Ezt senkinek se akarta. Mikor pedig sikerült hangnak elhagynia a száját csak suttogva és remegve tudta feltenni a kérdését.
- Hogy lehetne megállítani ezt a szellemet? Valamint ha Laurát fenyegeti veszély te hogyhogy megjelentél?
- Azért jelentem meg neked mert ha Laurával valami hasonló végkifejlett történne akkor te beleőrülnél az egészbe. Megállítani pedig csak úgy lehet ha a lány védőszelleme elég erős ehez. Sajnos az övét nem láttam még egyszer se.
- Az övét? Mért a többi emberét látod?
- Igen. Az összes szellemfélét köztük az ártó szellemeket és a védő szellemeket is látom. Bélának például egy nagy csapat liba a védelmező szelleme. Neked én vagyok. Laurának azonban még egyetlen egyszer se láttam. Azt viszont tudom hogy rád évente többször is jön valamiféle ártó szellem már a születésed óta. A lányodra nem tudom hogy mennyire járnak rá sűrűn de valamiért eddig egyszer se sikerült megszálniuk. Ez pedig azt jelenti ha van is szelleme akkor az egy eléggé apró szellem, altalában pedig az apró szellemek nem valami előnyösek.
- Ha a lányomnak nincs védelmező szelleme akkor mi történhet vele? Vagy hogy kerülhette el 18 évig az ártó szellemeket?
- Ha nincs neki szelleme akkor vedtelen az összes ártó szellem ellen. Ha nincs neki és eddig mégis elkerülték ők akkor az csak a csodának köszönhető.
- Értem. Ennek nem örülök. Azt meg lehet tenni hogy átmész megvédeni öt? Addig pedig néhány ludat kölcsönkérek Bélátol.
- Megoldható. Azonban ha mégiscsak van egy aprócska védelmi szelleme akkor lehet hogy megijed tőlem és eltünik valahol Laura lelkébe. Ha ez megtörténik nem tudom előjön-e. Bár legkésöbb akkor elő kell amikor egy betolakodó megjelenik.
- Értem. Akkor ha megkérlek beszélsz Béla szellemével?
- Természetesen. De most nem dogok tudni átmenni Laurához. A szellem most aktív és biztos vagyok benne hogy éppen megszálja a lányt. Erre a bizonyítékom pedig a robbanás amit hallottatok mind a ketten mikor beszéltetek. Azt Laura okozta. Azt nem tudom hogy mennyire volt szándékában vagy mennyire tudta hogy ez lesz belőle de azt tudom hogy ezt ő akarta a szellem pedig segitett neki.
- Laura mért akarhatta hogy ez a robbanás bekövetkezzen? Egyáltalán mi robbant fel?
- Egy húsüzem amiben szarvasmarhák voltak.
- Értem. Van egy tippem hogy mért akarhatta ezt.
- Mért?
- Mert imádja az állatokat. És utálja ha az állatok nem élhetnek szabadon és lényegében be vannak zárva egy minimális helyre ahol gyorsan felhízlalják őket és utána iparszerüen levágják öket és így tovább.
- Ezt jó tudni! Ha igazad van és ezt használja ki a megszálló szellem akkor könnyebben védekezhetünk ellene, ugyanis mi is hathatunk ezzel a lányra.
- Remélem sikerül.
- Én is. Most viszont menj vissza Bélához. Úgy fogja érezni mintha csak egy pár percel késöbb mentél volna utána így elhiszi majd azt amire hivatkoztál. Köszönöm hogy meghalgattál őreg barátom! BBBRRRRR... BBBBRRRR...! .... - váltott vissza mély doromboló hangra a hatalmas macska, majd elhalkult a hangja és a szellem is szép lassan elhalványult míg végül el nem tünt. Gábor kiment a disznóolbol és bement barátja után a házba. Fejében kavarogtak a gondolatok. "Hogy lehet az hogy Laurának nincs védőszelleme?" , "Mért őt találta meg ez az ártó szellem? Mért nem engem?!" Ehez és ehez hasonló gondolatok cikáztak a fejében miközben lefeküdt az ágyába és el nem nyomta a fáradtsága.