öt.

43 7 0
                                    

kedves calum,

nyár végére úgy gondoltam barátok vagyunk. 

nem akartam akármit feltételezni. szóval megkérdeztem tőled.

elsőnek csendben voltál. ettől nagyon ideges lettem, de akkor bólintottál és ezt mondtad "persze."

nem tudtam megállni, hogy megöleljelek téged. észrevehetően megmerevedtél, de végül elfogadtad az ölelésem. 

nem gondoltam, hogy te is át fogsz ölelni engem, de a legnagyobb meglepetésemre mégis megtetted.

csak arra emlékszem, hogy mennyire meleg voltál és mennyire boldog voltam. 

minden alkalommal amikor visszagondolok arra a pillanatra, elmosolyodok. miért nem lehetsz többször olyan mint az a calum? 

az akivel elsőnek találkoztam. az aki miatt biztonságban éreztem magam, és otthon. az a calum aki mindig megmosolyogtatott a béna vicceivel. 

mondanám, hogy rendben van ez így, de nincsen. 

szeretettel,

jess

Goner;cth //hungarian translation//Where stories live. Discover now