TXT, nincs vissza út.

Mi az igazság?

-M.. Mit mondtál az előbb? - lehet rosszul hallottam de a lábaim elkezdtek alattam remegni is.

-"Mert kedvellek." Mit reagálnál ha ezt mondanám neked? - majd tette zsebre a kezeit.

"Még jobban elkezdtem remegni, kezeimet már lassan ökölbe szorítottam."

(Beomgyu gondolata):

-"Nem tehetem... kedvellek téged Sarah. De nem akarlak megbántani így kénytelen vagyok ezt tenni veled.."

/Sarah szemszög ismét/

-Ezt nem bírom... Van itt valaki??!! Hahóóó. - kezdtem nagyon hangosan ordibálni de a könnyeket nem tudtam vissza tartani, így azok kijöttek belőlem. Hallottam egy hangot az ajtó felől, és láttam, hogy kinyílt. - Úristen... köszönöm fiúk. - a TXT srácok jöttek fel és én azonnal lerohantam a lépcsőn, a könnytől szinte semmit sem láttam, és amilyen gyorsan csak tudtam, olyan gyorsan futottam be a szobámba, rá dobtam magam az ágyra és ki adtam mindent magamból.

/Beomgyu szemszög./

-Hé mi volt ez a kirohanás? - kérdezte Beomgyutól Soobin.

-Félek...

-Te? Mitől?

-Hogy megbántok valakit...

-Hyung...ugye nem Sarah az? - Kai hangja nagyon aggasztó volt.

Fogtam magam, elmentem az épület szélére, szét néztem és megvártam még az a könnycsepp le csurog rajtam amit azóta tartogattam, hogy hazudtam Sarahnak. Majd mikor lecsordult megfordultam és lementem a lépcsőn ki a pályára.

Minden dühömet levezettem kosarazás közben. Taehyun és Yeonjun végig velem voltak. Nem tudtam lenyugodni, tudván, hogy valaki miattam sír vagy éppen törik össze.

-Hé, mi történt oda fent? Sose láttalak ilyennek... - mondta Taehyun tartva a labdát a kezében.

-Semmi..

-Mondd el vagy neked dobom a labdát!

-Úgy se mered..- épp, hogy kimondtam ezt a mondatot a hátamat megdobta vele.

-Na szóval... mit is mondtál? Nálam is van egy. - majd kezdte Yeonjun is.

-Mi ez a merénylet he. 2 labda 1 ellen? Ez igazságtalan.

-Ha elmondod mit csináltál én és hyung nem dobunk meg újra.

-Úgy érzem Sarah kedvel engem, hisz ideges a közelemben, olyankor nagyon aranyos tud amúgy lenni. Mikor nem vagyok vele tök vidám, de mikor meglát azt érzem, hogy a szíve elkezd verni. Mint... ahogy az enyém is mikor meglátom őt... És fent kérdezte, hogy miért vagyok vele ilyen, majd mondtam neki, hogy "Mert kedvellek. Mi lenne a reakciód ha ezt mondanám?". Elrontottam mindent. - mikor befejeztem a történetet hátrafordultam és rájuk néztem, hogy mi a reakciójuk a srácoknak. - Ti meg mi a bánatot csináltok?!

Taehyun és Yeonjun a földön ültek, könnyek csöpögtek a szemükből ki.

-Nem is tudtuk, hogy tudsz ilyen is lenni. - mondta meghatódva Taehyun.

-Igen, meg, hogy ilyen romantikus, meg... szív összetörő.

-NEM EGY ANIMÉBEN VAGYUNK, HOGY ILYENEKET MONDJATOK!

Majd ott hagytam őket és elindultam felfele a dorm felé. Tudtam, hogy Sarah ajtaja előtt kellesz elmennem.

Azt hittem megtudom tenni. De nem. Ötször indultam neki de mindig vissza tolattam. Pedig simán elsétálhattam volna előtte. De képtelen voltam rá.

Majd leültem az ajtója elé és elaludtam.

Arra keltem fel, hogy felborultam. Sarah nekem jött, vagyis, hogy pontosabb legyek át esett rajtam. A szívem ekkor nem akart elkussolni.

-Jól vagy? Nem sérültél meg? - láttam, hogy lett a lábán egy kis horzsolás.

-Jól vagyok. Mit keresel te itt?

-A lábad... megsérült..

/Sarah szemszög/

-Ez csak egy ici pici horzsolás. Felejtsd el..

Majd Beomgyu megfogta a csuklóm és elvonszolt magával. Elvitt a gyengélkedőre, hogy ellássa azt a tényleg hangya kakányi sebemet.

-Miért csinálod ezt? - kérdeztem tőle.

-Miattam sérültél meg.

-Rendben, köszönöm. Ha végeztél mennék... - majd felálltam a székről, de épp, hogy tettem egy lépést Beomgyu magához húzott és szorosan átölelt engem hátulról. A szívem még hevesebben vert. De eszembe jutott amit tegnap a fejemhez vágott, és könnyezni kezdtem. Próbáltam szabadulni de még erősebben ölelt akkor.

-Sajnálom. - majd szólalt meg halkan, nekem meg a lélegzetem is elállt.- Hazudtam neked... Hazudtam, hogy nem kedvellek... de csak így tudlak megvédeni. Kérlek.. bízz bennem.. - majd a fejét az enyémhez dugta óvatosan.

Utána lassan elengedett és én hátra néztem rá, láttam ahogy a szeméből kicsurog egy könnycsepp. Így tudtam, hogy nem hazudott.

-Bízok benned. - mondtam neki aztán elmentem.

/Beomgyu szemszög/

Megkönnyebbültem. Jobban érzem magam. Lassan kimentem a szobából és azzal szembesültem, hogy Taehyun és Yeonjun megint a földön sírnak együtt.

-Nem csalódtunk benned! Tudtam, hogy romantikus vagy. - mondta Taehyun.

-Én meg tudtam, hogy elmondod az igazat.

-A mi kis Beomgyunk boldogságra talááááált! - ordították együtt sírva és énekelve.

-2 bolonddal vagyok körülvéve, sőt...velük is élek.

Elindultam a próba terem fele és láttam, hogy jön Kai.

-Áh szia Kai. - mondtam neki mosolyogva.

Majd Kai bevert nekem egyet.

-Sarah tegnap este miattad sírt? Ugye miattad?! - elkezdett kiakadni Kai.

-Mi? - kezdtem magamhoz térni mert az ütése kicsit be kábított.

-Kai!!! - ordított fel Sarah. Látta, hogy mi történt..