Egy csodás délután és csók után végre vissza mentem a nagyiékhoz, de a mosoly el nem tűnt az arcomról. Nagyimék faggatni kezdtek engem de ha elmondom, hogy valójában mi történt akkor valószínűleg már halott lennék.
Nem győztem kivárni a reggelt. De az nem úgy telt ahogyan azt én elterveztem..
Lementem a konyhába és láttam, hogy még a nagyi itthon van. Ilyenkor már rég dolgozik..
-Nagyi, miért vagy még itthon?
-Azt mondták, hogy valami van a céggel, valami programot szerveznek vagy én nem tudom, és nem tudunk bejutni. Pár gyakornok is úgy van mint te..
-Mint én?
-Igen, ők is haza mentek estére de az ajtót meg sem tudják közelíteni.. azt mondják, csak délután 4-kor lehet csak kész az egész és akkor mehetünk is be. De ha ezek.. kupit hagynak maguk után.. seprüstől rohanom le őket.
-Nyugi. - majd vissza mentem a szobámba.
Ezzel csak az volt a baj, hogy nem látom Beomgyut...
/Beomgyu szemszög/
Hajnal 5 óra..
-Hé srácok!! Ébresztő.
-Hyung...- vette le a szemkendőjét éppen Taehyun. - Hány óra van?
-Éppen annyi, hogy fel kell kelni. - guggoltam le az ágya mellé.
-Beomgyu tervez valamit valakinek. - Sobbin éppen megfordult az ágyban.
-Milyen nap van ma? - Kai.
-A legszebb. VALENTIN NAP!!
-Meghülyült Beomgyu.. - Soobin.
-Én aztán nem, de segítsetek. Már mindent megszerveztem de.. a külsőmön is akarok változtatni.
-De.. hisz Taehyunnal együtt vagytok a csapat visuáljai... ettől még vonzóbb akarsz lenni? - ült fel Yeonjun.
-Igen!!! Olyat csinálok, hogy csak lesni fog.
"Kai feláll és kinéz az ablakon"
-Srácok.. mi ez a sok kocsi és piros cucc?
"Oda megy mindenki"
-Oh, időbe érkeztek. - mosolyogtam el mire mindenki rám nézett. - Mondtam, hogy szervezkedtem. Mindjárt jövök addig rendezzétek le magatokat.
Majd lerohantam a lépcsőn a bejárathoz.
-Jó reggelt. Köszönöm mindenkinek, hogy eljött. A terv a következő. Azokat ide kéne fel rakni, azt a betűsort a bejárat fölé.. - majd elmagyaráztam mindent nekik. Nagyjából 20 perc alatt meg is voltam. - Értették?
-Igen!!
Majd ismét felmentem a srácokhoz.
-Amúgy ehhez te kaptál valami engedélyt dongsaeng? - kérdezte Yeonjun.
-Úgy mondtam, hogy mindenkinek szól, különösen a fanoknak, így megengedte de valójában csak-
-Tudjuk, Sarahnak szánod.

YOU ARE READING
TXT, nincs vissza út.
FanfictionÉlet egy bandával akik olyanok mint az Istenek és boldog vagy velük, vagy élni nélkülük de szomorúnak lenni. Majd kiderül.