Ítéletnap

718 59 4
                                    

-Mi az, hogy nem mostál még hajat?- akadt ki  hajamat vizsgálva. Egy világ omlott össze benne szerintem száraz hajam láttán.

-Kellett volna? -néztem rá értetlenül széttárt karral.

-Na, húzzál zuhanyozni szépen!-kezdett el tolni a fürdő felé. - Várjunk csak! Az egy házi?-ment vissza asztalomhoz. -Nem hiszem el hogy ilyen baromságokra pocsékoltad az időd, ahelyett, hogy készültél volna!-kiabált velem teljesen komoly beleéléssel, irodalom füzetemmel a kezében. -Ez neked fontosabb? Tudod milyen nap a mai? Tudod te ezt? Felfogtad?-agyára mehetett a hajlakk szegénykémnek. Hívjatok egy ördögűzőt!

Hajmosás és zuhanyzás után enyhén megszárítottam hajam Jackie kérésére és helyet foglaltam barátom pipereszékében, ahol megkezdődött átalakulásom.

Kiadtam egyetlen kérésem, miszerint enyhére csináljon minden sminkes cuccot, mert nem most akarom elkezdeni make up pályámat. Valamint, ne rakjon rám olyan orr meg arccsont csillogtató unikorniskakit vagy mi a szöszt, mert herótom van ha ránézek valakire és megvakulok a sok cuccostól a fején.

Közölte velem, hogy ez sértő volt,mivel ő kimondottan imádja és ha lehet mindig tesz magára. Utánna beugrott, hogy ássatok el, mert tényleg mindig van rajta. Csak a pofámról sült le bőr...
                             ....
-Felkészültél az álomruhádra? -lelkendezett leakasztva az egyik vállfás zsákot, miután én már majdnem teljesen készen voltam. Kizipzározva a zsákos (Frodo 😂) cuccot elém tárult az a ruha, amire tényleg nem tudtam mit mondani csak annyit, hogy: -Hol voltál te ruha egész eddigi életemben!-simitottam végig rajta kezem. Anyaga nagyon könnyed volt és selymes. Szinte eggyévált bőrömmel.

-Reméltük, hogy tetszeni fog

¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.

-Reméltük, hogy tetszeni fog.-nézett rám mosolyogva. Aztán kettőt tapsolt, jelezve, hogy megköszönné ha iparkodnék mert mindjárt itt lesznek Mona-ék Adammal.

A fürdőben óvatosan magam elé tartva a ruhát, loknis hajammal néztem vissza magamra a tükörből aggódó tekintettel. Fölösleges egy ilyen feltünést keltő ruha egy olyan helyre ahol én leszek a célpont...

Olyannyira fölösleges volt tegnap elcsórni Jackie apu kenőcsét is, ami mára teljesen eltüntette a duzzanatot...ez az egész cécó annyira fölöslegesnek bizonyult. Hát még ezután!

-Nincs kint belőlle semmim?-léptem ki a ruhában.

-Ugyan már!-pillantott felém a tükörből szempillaspirállal a kezében.-Gyönyörű vagy.-mosolygott rám biztatóan, majd visszafordult, hogy folytassa sminkjét.

Míg Jackie sminkjét és haját csinálta magának, addig én az ágyon ülve lógattam lábam és minden mozdulatát figyeltem, hátha sikerül elsajátítanom egy-két spéci kézmozgást.

-Miért vagytok velem ilyen...rendesek?-tettem fel az engem már egy ideje foglalkoztató kérdest. Válaszul csak felnevetett és azt mondta: "Ne legyél ennyire buta!"

WHO ARE YOU? (F.W) Donde viven las historias. Descúbrelo ahora