16 years(befejezett)

Együtt örökre.......

Ki nyitotam az apro rózsaszin boritékot majd kihajtogatam a papirt és olvasni kezdtem      
                     "Kedves David!

Mire ezt olvasod, már nem leszek veled. Van pár dolog, amit el akartam mondani neked csak már nem lett volna elegendö időm ezért itt válaszolok neked.Én jó ember vagy, de szar író. Szinte mindenki megszállottan igyekszik nyomot hagyni a világon. Örökséget hagyni. Túl akarja élni a halálát. Valamennyien azt akarjuk, hogy emlékezzenek ránk. Én is. Az zavar a legjobb, hogy újabb felejthető halott leszek. Nyomot akarok hagyni. Azok a jelek, amelyeket az emberek hagynak, túlságosan gyakran sebhelyek. Az igazi hősök semmiképpen nem azok, akik mindenfélét csinálnák az igazi hősök azok, akik észrevesznek dolgokat, odafigyelnek. Nem az ember dönti el, hogy szenved-e ebben a világban, de abban van egy kis beleszólása, ki mérje rá a szenvedést. Én szeretem a választásom. Szinte hallom, ahogy levegő után kapkodsz. Eleinte talán kényelmetlenül fogod érezni magad az új világodban. Az mindig fura érzés, ha az embernek el kell hagynia a komfortzónáját. De remélem, azért egy kicsit fel is vagy dobva. Van benned vakmerőség. Csak , mint a legtöbb ember, jó mélyen eltemetted magadban. Élj merészen. Feszegesd a határaid. Ne érd be kevéssel. Fényűzés tudni, hogy még mindig vannak lehetőségeid. A tudat, hogy talán tőlem kaptad ezeket a lehetőségeket, valamit könnyít a lelkemen. Alig maradt valami, ami boldoggá tesz, de te azzá tettél. Tisztában vagyok vele, hogy az, hogy ismertél, mennyi fájdalmat és szomorúságot okozott neked. Sokkal jobban megváltoztattad az életemet mint te azt gondolnád veled megtanultam mi a barátság a bizalom ès a szerelem.Amikor korházba kerültem tudtam hogy csak napjaim vannak hátra de nem birtam elmondani igyis fájt láttni ahogy szenvedsz.És tud hogy én mindig is szerelmes voltam beléd.De mindig ott leszek a szivedben.Jól van, talán nem is vagyok olyan szar író. Mi van még? 
Csak élj jól.
Csak élj
Szeretlek Johanna!,,
Ahogy elolvastam a levelet felpatantam.
-Szerelmes volt belém-szorongatam a levelet és olvastam el újra és újra.
Zaklatotan patantam fel és borultam Kate karjaiközé ès csak annyit birtam nyöszörögni hogy:
-Ö is ...... ö is szeretet-zokogtam.
Kate nem mondot semmit csak szorosan ölelt.
-Én én most haza megyek-hüpögtem közbe még a levelet szorongatva a kezembe.
-Dehát szakad az eső..-ugy tetem mint ha nem hallanám
-Szia Kate majd még beszélünk- pusziltam homlokon majd be csuktam az ajtot. Szakadt az eső én meg csak áltam a kocsim mellet és néztem hátra a házra és a földre rogytam.
A fájdalom át hatolta a testem teljes erőmel a betont püföltem és orditotam.
Egyszer csak melegséget éreztem a kezemen elkezdet vérezni a horzsolások miatt fel patantam és futni kezdtem teljes erőmböl ahogy csak birtam.Elértem a városi temetöhöz Johy sirja elé érve lerogytam a földre és zokogni kezdtem....

                   Adam szemszöge.....

Kate kétségbe esetten hivott fel.
-Szia beszéltél Daviddal?-kérdezte idegesen.
-Nem miért bajvan?-kérdeztem idegesen.
-Oda adtam neki Johy levelét elolvasta és nagyon felzaklata el futot és azota  nem tudok róla semmit és az autója is itt van  nem jött vissza érte és a telefont se veszi fel.-zokogta.
-Nyugodj meg kicsim körbe nézek.-mondtam majd be tetem a bevásárol szatyrokat a csomagtartoba és gondolkodtam hova mehetet a fiú.
-Johy sirja-kiáltotam fel.
Elinditotam az autot és elindultam.Megse áltam a temetöig ki patantam az autoból és rohani kezdtem.
Johanna sirjához érve nem találtam senkit csak egy zöld cetlit szét ázva de még olvashato volt ami rajta volt.
"MERT ÉN IS SZERETELEK,,
Nem értetem mi ez a beteg játék fogtam a cetlit és rohanni kezdtem be ültem az autoba és elindultam johyval volt kedvenc helyükre.
A pad mellet volt ön kivüli állapotban.
-Te mit csinálsz itt-kérdeztem agodva miközben felsegitetem.
-Én nem birok nélküle élni megakkarok halni nekem ez nem megy-zokogta miközbe ömlöt a vér a szájából.
-De mégis mit csináltál?-kérdeztem.
-Hipot ittam rá gyogyszert és alkoholt.-mondta már ugy hogy alig értetem.
Nagynehezen berángadtam az autoba és azonnal korházba vittem.
Értesitetem a testvérét és Katet.
Megláttam az orvost és azonnal oda mentem és megkérdeztem hogy van Daviddal.
-Mi mindent megtetünk hogy megmentsük a fiút de a hipo olyan szinten szét marta a gyomor falát hogy már nem lehet rajta segiteni az alkohol és a gyogyszer pedig felgyorsitota a hipo aktivitását sajnálom.
-Be mehetek hozzá?-kérdeztem
-Igen-válaszolta
Benyitotam és a fiú ott feküdt és aludt.
Le ültem mele és csak nézdtem és gondolkodtam hogy min mehetet keresztül Johy halála óta.
-Adam?-halotam egy halk fájdalmas hangot David volt.
-Én vagyok nyugodj meg -mondtam nyugodt hangon.
-Miért...miért segitetél?Johannával akkarok lenni már nincs értelme az életemnek.-mondta zokogva
Egyszer csak elhalgatot és csak nézte a plafont azonal értesitetem az orvost.
De már tul késö volt a gyomor vérzés végzet vele.
Ezt akkarta ez volt a célja,megakkart halni mert Johyval akart lenni.
Ki léptem a korteremböl és láttam ahogy Kate zokogva ölelkezik David anyukájával.
Oda mentem testvéréhez.
-Én annyira sajnálom mindent megtetem hogy segitsek.....-semmi baj- mondta majd megölelt.
Az igaz szerelem gyözött mert van hogy kétsziv képtelen egymás nélkül dobogni.
 
                      David szemszöge..

Egy fényes folyoson ébredtem.Egyszer csak megláttam Johyt a folyoso végén a nyakába borultam megöleltem megcsókoltam.
Ö vissza csókolt megfogta a kezem majd be léptünk egy ajton ami örökre be zárult mögötünk és tudtam hogy már nem eshet bajunk és hogy együtt lehetünk az örökévaloságig.