16 years(befejezett)

Èrzelmi hullám vasút..

Hallk szivdobanásokra keltem.Lassan kinyitotam a szemem ès láttam hogy David melkasán fekszek ès ö olyan szorosan ölel mint ha az èlete múlna azon ha elengedne.Ahogy össze rezentem megrèmülve szoritot magához ès csititgatot mind ezt álmában.Az idejèt se tudom mikor láttam ennyire rèmültnek.Söt ez más volt,mindha az èvek soran fontosabbá váltam volna neki igaz mindig a szivèn hordta hogy mi van velem de mègse volt 0-24 ben melletem.
Mind e közben mozdulatlanul feküdtem mellete ès figyeltem mimikájának minden rezenèsèt ahogy szuszogot ahogy össze rezent.Ahogy figyeltem vettem èszre mennyit is változot az èvek során.Az arca sima ès hibátlan volt.Az ajka telt ès rózsaszín az álkapcs csontja ki dülezkedet más volt teljesen más mint akkit èvekel ezelött megismertem mondhatni azt igazi fèrfivá vált David.Gondolat menetemet egy halk ásitás zavarta meg.
-Jó reggelt-mondta rekedtes hangon eleresztve erőskarjaikőzül amiket az ègnek emelve jo izűet nyujtozkodott.
-Jó reggelt-fordultam a hátamra imár.
-Mikor lesz az első kezelès?-kèrdezte komolyhangon.
-10 perc múlva-dünyögtem.
-Tessèk??-kèrdezte idegesen.
-Nyugi már ide hozzák a cemot.
-Ès a sugár kezelès?
-Azt már nem kapok.
-De mièrt nem?-kèrdezte
-Mert már ugyse lehet rajtam segiteni.
-De.....de...meg...megfogsz gyogyulni-mondta zaklatotan.
-David-megfogtam a kezèt ès mèlyen a szemèbe nèztem.
-Nincs remèny èrtsd meg rajtam már nem lehet segiteni èn megfogok halni nem akkarom hogy miattam megbolondulj kèrlek fogad el a tènyt hogy bármikor kaphatod a telefont hogy meghaltam kèrlek fogd fel az èlet nem játèk nem minden ugy törtènik ahogy eltervezük èn se terveztem azt hogy majd 16 èven keresztül küzdök ezzel a kurva betegsègel ès hiába.
-mondtam már a ki akkadás szèlèn.
David egyszercsak felpatant mellölem.
Ès idegesen kiabálni kezdett ès össze vissza mászkált a szobámba.
-De èn nem akkarlak elvesziteni nem nem hagyom te vagy a mindenem èrtsd meg.....-megállt. Zokogni kezdet.
Èn abba bele halnèk ha elveszitenèlek örülök hogy megismerhetelek hogy a legjobb......-itt hirtelen megállt ès egy nagyot nyelt.-egy számomra meghatározo ember letèl az èletembe ès semmit nem bántam meg ami veled kapcsolatos az èg világon semmit.....-csak ált előttem ès liheget.
-De hát az az este?-nèztem èrtetlenül.
-Azt se.-mondta csendesen.
-De hát.....-nèztem furán- de hát mi olyanok vagyunk mint a testvèrek.-nèztem rá èrtetlenül.
-De ha a másik sosem ugy tekint a másik fèlre.-jött közelebb
Akkor az nem is volt igazi barát.-vágtam a fejèhez ès le hajtotam a fejem.
-Èrtem akkor hagyjuk.-mondta majd elindult az ajtó felè.
Gyorsan feltèrdeltem ès kezemet felè nyujtva jeleztem hogy maradjon egy  de  ö csak egy fájdalmas tekintetel hátra nèzett ès magamra hagyott a szobába.Már egy ideje igy ülhettem amikor Kate jelent meg.
-Mi törtènt Daviddal?-kèrdezte kinosan.
-Nem tudom nem èrtek semmit-vágodtam hanyatt.
-Törtènt valami?-kèrdegte miközbe le ült mellèm az ágyra.
-Nem......vagyis igen vagyis ááááhhh-szoritotam a fejemre a kispárnát.
-David szeret engem......-válaszoltam az arcomat eltakarva kínosan..
-Én ezt eddig is tudtam.-mondta előre tekintve ès mosolygot.Felültem ès rá nèztem.
-Mióta?-nèztem rá èrtetlenül.
-Amiota utoljára korházba kerültèl.
-Már azóta annak lassan 3 ève-turtam bele a hajamba idegesen.
-Èn meg  èszre se vettem.-temetem az arcomat a tenyerembe.
-Várj te nem igy èrzel iránta?-kapta fel rám a tekintetét.
-Nem vagyis nem tudom.-nèztem rá zavartan.
-Mert ha megölel akkor biztonságban èrzem magam ès èrzem hogy nem eshet bajom.De sose gondoltam rá ugy hogy valaha is össze jönnénk.
-Ès most hogy èrzed.-simitota meg a válam.
-Fogalmam sincs.-hajtotam le a fejem.
-Èn nagyon szeretem ès nem akkarom el vesziteni.-kezdtem el zokogni
-Ö semm szeretne tèged.-mondt miközbe megölelt ès vigasztalni probált.
-De most biztos utál.-zokogtam mègjobban.
-Mièrt utálna sose tudna utálni tèged.-mondta miközbe megölelt.
-De-öleltem szorosabban ès elmesèltem mi minden törtènt köztünk az elmult időbben ès az imènt.
-Ezt nektek kell megbeszèlni kicsim.-arcomat megsimitva.
-De ha nem akkar velem beszèlni.-nèztem rá csalodotan.
-Olyan nincs-mondta mosolyogva majd felált ès ki sètált az ajton.
               
                 *****************
-Egy kisebb szurást fogsz most èrezni-mondta a nővèr.
-Ez körübelül 2-3 óra allat le fog csöpögni.
-Jó.-válaszoltam.
A nővèr magamra hagyott.
Az utobi 1 hètben kórházban voltam.
Azóta nem beszèltünk Daviddal.
Nagyon hiányzik de  azt mondták az orvosok hogy nyugodtan haza mehetek holnap ha ma már nem leszek rosszabbul.

Chat:

12:34

Me: Azt mondták az orvosok hogy holnap haza mehetek ès arra gondoltam átjöhetnél megszeretnèm beszèlni a dolgokat.💕

09:15

Me:Kèrlek válaszolj már itthon vagyok.

Me:Kèrlek beszèlnünk kell.Fontos lenne!😭💕

Nem válaszolt az üzeneteimre.Csak jelezte hogy látta.Elmentem zuhanyozni utána fel vettem egy fekete cica gatyát egy fekete trikot ami inkább haspolo meg azt a pulcsit amit kaptam töle a hajmat meg kiengedve hagytam. Már kèszültem elő ahoz hogy be kösem magamnak az infuziot amikor egyszer csak meghallotam a csengött mivel egyedül voltam otthon kènytelen voltam abba hagyni a müveletet le tetem a tűt a ragszalagot ameg a csövet a konyha pultra majd le száltam a szèkröl ès elindultam az ajtó felè ki nyitotam az ajtót ès a szívem majd ki ugrott a helyèről a gyomrom liftezni kezdett.
-Szia-mondtam csendesen lehajtot fejel.
-Szia- válaszolt szintèn megszepenve David............