Rachel Salmander ~ A Kezdetek (SZÜNETEL)

2.

Ms. Salmander-kezdte el a professzor -jöjjön velem. Ms. Tonksal együtt!-mi Nymp-el egymásra néztünk, majd egy nagyot nyeltünk és követtük a professzort, aki hirtelen megtorpant az ajtóban. -Ja, és majd elfelejtettem. Hozza magával a táskáját Ms. Salmander.

-Invito táska!-mondtam a varázslatot. Mire hozzámrepült a táskám.

|•●●•|

-Csokibéka!-erre kitárult a lépcső-Mehetnek, a professzor már várja magukat.-nézet ránk Bimba.

Én csak sóhajtottam egyet, és elindultam felfelé a lépcsőn Tonks pedig utánam.

-Professzor Rachel nem...- tolakodott elém barátnőm, de Dumbledore elcsitította.

-Láthatnám a táskát Rachel?-kérdezte a professzor, mire én kelletlenül átnyújtottam. -Mondd, milyen lények vannak benne?

-Egyik sem veszélyes.-motyogtam szomorúan, mert lassan a sírás kerülgetett, hogy elvették az állataimat.

-Elhiszem, de ugye tudja, hogy akár rossz kezekbe is kerülhetnek?!- vonta fel a szemöldökét a professzor.

-Igen...-mondtam az orrom alatt.

-Megengedné, hogy lemenjünk? Én is szeretnék megbizonyosodni róla, hogy nem veszélyesek. Nem szeretnék még egy olyan felhajtást, mint amit Göthe csinált. De be kell vallanom, eléggé jól szórakoztam amikor megismertem az apja állatait.-én erre csak mosolyogni tudtam.

Dumbledore kinyitotta a bőröndöt majd lement. Mi meg követtük. Amikor leértem láttam hogy fut felém valami. És amikor megláttam letérdeltem, mert Fluffy volt az.

-Szia Fluffy!-öleltem át a jószágot.

-Egy holdborjú?-kérdezte a professzor

-Igen-feleltem

-Nagyon édes-simogatta meg Dora is Fluffy-t

-Menjünk tovább-javasolta a professzor, mire én csak bólintottam.- Áh! Furkászok! Nekik sok hálával tartozom.-én értettem miről van szó. Apa elmesélte nekem Grindelwald tárgyalását, és azt is, hogy mi történt akkoriban.

-Tényleg! Hogy van Mr. Flamel?-kérdeztem,mert nekem nagyon szimpatikus volt alkímista lévén.

-Jól. Nagyon jól! Bár már magam is rég találkoztam vele.-mosolygott Dumbledore. Elérkeztünk a bólintérekhez. Az egyik odament a tanárúr hoz, és "felmászott"a vállára.

-Nagyon ragaszkodóak-mondtam Albusnak címezve. -Úgy látom kedvelik önt. Mindig kiválasztanak egy személyt akiknél "lakni" szeretnének.

-Nagyon aranyos!- mondta a professzor

-Megtarthatja.-mosolyogtam rá

-Köszönöm!-rakta zsebre a kisbestiát.

-a következők az okkamik! Nem kéne közelmenni hozzájuk, eléggé agresszívak amikor a tojásaikat őrzik.

-Mi van még itt?- gondolom most nem szeretné végignézni Dumbledore az összes állatot, így felsoroltam.

-Doxik, főnix, golymók, kákalag, mantikór, szalamandra és egy viharmadár-fejeztem be a listát

-A viharmadár egy kicsit problémás... nem gondolod, hogy túl nagy egy iskolába?-ráncolta a szemöldökét Albus

-Nem fog kiszökni. vigyázni fogok a bőröndre.- ígértem meg.

- Rendben! Felmehetünk.-mondta Dumbledore, mire én csak bólintottam.

Amikor felértünk a professzor vissza adta a táskát, és mondta, hogy siessünk vissza a klubhelységbe. De viszont Tonks nem akart oda menni