Új élet (SZÜNETEL)

8

......aludtam el egyhamar............

Reggel egy idegesítő csörgésre keltem.
-Mi van mááár.....? - morogtam nyűgösen.
Meg néztem a zavaró tényezőt, ami az idegesítő hangot adta ki. Megdörzsölve szemeim vettem tudomásul, hogy elfogok késni. Szemeim kikerekedtek, majd amilyen gyorsan csak tudtam, öltöztem fel és végeztem el a készülődést. Egy lábon ugrálva húztam fel a zoknit a lábamra, miközben egy pirítós majszoltam el.
- Szia Anya! - kiáltottam neki, mire csak bólintott mosolyogva és viszont köszönt nekem. Felkaptam táskámat és új telefonommal futottam a buszhoz.
Éppen odaértem, szóval nagy szerencsém volt. Viszont nem nagyon nézte ezt jó szemmel a sofőr, így összehúzva szemét, próbált a lehető legcsunyábbn nézni. Én csak még vakarva a tarkóm, egy kínos mosolygás közben leültem egy szabad székre. Szerencsére nem voltak olyan nagyon sokan.
Oda érve az iskolához, szálltam le a buszról. Szívem a torkomban dobogott miközben egyre közelebb és közelebb kerültem az osztályhoz.
Mit fognak rólam gondolni? Mi lesz, ha valamit elrontok? Ha nem nem fognak velem foglalkozni? Ha egyedül leszek? Egyre kétségbeesett lettem. Le kell nyugodnom. Nem kell egyből rosszra gondolni nem igaz?
Nagy gondolkodásomban, nekimentem valakinek. Persze annyira nagy lendülettel, hogy a földre zuhantam.
- Auch.... - simogatta a fájó részt.
- Nem tudnál vigyázni? - hallottam egy ellenszenves hangot.
Felnéztem egy mérges tekintettel, majd feltápászkodva válaszoltam neki.
- Már bocsánat, hogy pont akkor voltam előtted mikor futottál. Minek futsz te egyáltalán? Hisz iskolában vagy! - osztottam ki. Ekkor szemei kikerekedtek és egy kis szórakozottság és harag gyült össze szemeiben. Mikor leesett, hogy beszéltem vele, azonnal meghajoltam és bocsánatot kértem.
- Bocsánat! Én... - viszont nem foglalkozva velem, hallottam meg sikongásokat. A fiú - mivel egy fiúnak mentem neki - hátra nézve, kétségbeesett.
- Tch. - cöccögött egyet. Hirtelen megfogta a karomat, majd Behúzott a szertárba. Viszont olyan közel volt hozzám, mint eddig még soha senki. Számat befogta, karomat még mindig fogta. Fejem melkasának volt döntve, így hallhattam gyors szív dobogását, viszont mikor a lányos sikongatás elhaladt mellettünk, lelassult normális tempóba. Egyszer csak észbe kapott és ellökött engem.
- Kösz szépen, hogy belerángattál! - mondtam morcosan.
- Más lány örülne ennek. - mondta gúnyosan elmosolyodva. Kilépve a szertárból, válaszoltam neki.
- De én nem vagyok más! - mondtam még utoljára és ott hagytam. Mit képzel ez magáról? Hogy ő a világ közepe? Más lányok örülnének ennek? Na ne nevettes.
Még soha nem találkoztam ilyen beképzelt emberrel.
Duzzogva mentem az osztályteremhez. Viszont mikor odaértem a duzzogás elillant és helyette remegő kezekkel és ajakkal nyitottam ki lassan az ajtót. Huhh. Most vagy soha.
Mikor kinyitottam az ajtót, mindenki rám vezette szemeit. Ajh. Pont ettől féltem....... Utálom a sok figyelmet. Főleg azt, hogy érzem, hogy figyelnek. Lehajtva fejemet mentem egy üres helyre.
Mikor leültem és táskámat is leraktam, körbenéztem a teremben. Voltak a teremben olyan dolgok amiket nem tudom mire használnak.
Viszont igazi tipikus osztályterem. Nem rosszab és nem is jobb.
Egyszer csak egy fülsüketítő csörgés hallatszódott, ami miatt ijedten  felugrottam. Majdnem megsüketültem. Miért ilyen hangos ez a valami? Szépen lassan minden gyerek bejött a terembe, de nem  figyeltem kik. Nem az, hogy nem érdekelne, hogy kik lesznek az osztálytársaim, de nem szeretem fogyelni az embereket. Viszont kiszúrtam egy fiút. Pontosan ugyan az a fiú aki behúzott a a szertárba.
Ekkor  viszont bejött egy nő aki igazából tök fiatalnak látszódik.
- Jó reggelt gyerekek. Én leszek az osztályfőnökötök. A nevem Katalin. - mond a kedvesen. Mi az az osztályfőnök? De nem nagyon tudtam vele foglalkozni mivel egyszercsak kicsapódott az ajtó.
Minden olyan gyorsan történt........
Egy ismerős sötétrózsaszín haj bukkant fel és szép lassan bejött. Haja eltakarta szemét, viszont én még így is tudtam ki is az. Főleg mikor megszólalt! Na akkor már 100% - os voltam benne, hogy az a fiú ki az..........