A dolgok egyszerűen felgyorsultak az erdőben történt esetek óta. Karenn-nek szerencsére utána nem volt semmi baja, aminek nagyon örültem. A 3 bandatagot miután visszaszállítottuk a H.Q.-ba, Ewelein ellátta őket úgy, hogy az állapotuk nem legyen életveszélyes, majd Jamon levitte őket a börtönbe a társaihoz és folytatta a kihallgatásukat.
És hát Rebeka. Mióta elárultam neki, hogy nem mehet vissza a Földre, eléggé csendes lett. Ha kérdeztek tőle valamit mindig tőmondatokban válaszolt. Senkinek sem nyílt meg, még elf nővérünknek sem, pedig alig volt személy, aki nem nyílt meg előtte. Rebeka úgy látszik ehhez a kisebbséghez tartozott. Reméltem, hogy előbb-utóbb megnyugszik. Nem szerettem így látni őt.
A mai napomat ismét a kristályteremben kezdtem. Az utóbbi időben eléggé sokat töltöttem ott a sok megbeszélés miatt. Még reggelizni sem tudtam, vagy legalább meginni egy kávét. Mikor beértem csak Miiko volt bent. Fáradtnak látszott.
-Jó reggelt Miiko!-köszöntöttem a hölgyet, ki odafordult hozzám.
-Oh, Nevra! Jó reggelt!
-Többiek?
-Elküldtem értük Leiftan-t. Hamarosan ők is megérkeznek-válaszolt kérdésemre. Mivel úgy sem tudtam volna akkor, ott csinálni karba tett kézzel nekidőltem a korlátnak és a kitsune-vel kettesben vártuk a többieket. Két perc múlva Miiko megszólalt:
-Mennyit beszéltél Rebekával mostanában?-kérdezte tőlem. Meglepődötten fordultam hozzá. Őszintén nem számítottam erre a kérdésre.
-Nem váltottam vele szót sokszor, de azért beszélgettünk néha.
-Értem-elgondolkozott-És?
-És?-kérdeztem vissza.
-Milyen volt a hangulata?
-Mindig ugyanolyan. Tőmondatokban válaszol, kerüli az érzelmei kimutatását és furán is viselkedik-válaszoltam neki.
-Szerinted csak a történtek miatt ilyen a viselkedése vagy talán rejteget valamit?
-Szerintem még csak a történéseket dolgozza fel. Me egyébként is mindenkinek lehetnek titkai, amiket nem akar másokkal megosztani. Szóval nyugi Miiko, ha rejteget valamit, akkor az valószínűleg személyes, ártatlan dolog. Ha pedig nem, arra úgy is rájövünk, mielőtt valami rossz történne.
-Azért tartsd rajta a fél szemedet-mérgesen néztem a kitsunére-Ja, tényleg bocsi!-egy kis szünetet tartott-Szeretném ha megtennél valamit.
-Mi lenne az?-már rossz érzésem van.
-Szeretném, hogy Rebekát, mint a partneredet elvinnéd a piknikre és megvigasztalnád, hogy ne legyen rossz kedve.
-Aha-kezdtem-Csak két kérdésem lenne? Milyen piknik és hogyan csináljam?
-Elfelejtetted?-úgy látszik igen-egy hét múlva lesz megtartva a familiárisok ünnepe. Ez alkalomból egy pikniket szervezünk az egész H.Q.-nak. De ezt már 1 hónappal ezelőtt is említettem-szünetet tartott-Rebeka megvigasztalásának a módját meg rád bízom-hát köszi, gondoltam. Mikor befejezte a mondanivalóját, pár másodpercre rá a többiek befutottak. Ott volt Ezarel, Valkyon, Jamon, Kero, Leiftan és Ykhar. Megálltak mellettem, és Miiko belevágott a közepébe-Köszönöm, hogy eljöttetek. Ahogy az előbb már Nevra-nak mondtam egy hét múlva megrendezésre kerül a Familiárisok ünnepe piknik. Programokat kellene kitalálni rá, azokat megszervezni és végül sikeresen lebonyolítani. Valakinek van valamilyen ötlete?-mindenki néma csöndben állt és gondolkodott. Ekkor megszólalt Ykhar:
-Ha már familiárisok ünnepe, lehetne egy familiáris simogató, ahol a gyerekek megismerkedhetnének velük és még játszhatnának is velük. Rábízhatnánk Alajéa-ra.
YOU ARE READING
Eldarya-A vámpír és a rózsa nimfa
FanfictionNevra, mint az Árnyék Gárda vezére éli a többnyire az átlagos mindennapjait. Mostanában egyetlen dolog van,ami beárnyékolja kedvét, még pedig az egész Eelt és a szigetet veszélyeztető rablóbanda támadásai. De egy nap az életébe beleesik egy ember,ak...