Nem tudok tisztán gondolkodni. Mintha szaporábban venném a levegőt. A szívem egyre gyorsabb, a vérnyomásom meg már valahol az egeket járja-Nevra-Túlzottan izzadok ebben az öltönyben. Remélem, nem szúrok el semmit. Biztos, hogy fog történni valami, ami miatt kútba fullad az egész esküvő-Nevra-Mi lesz, ha beégek a barátaim és Rebeka előtt? Tutira én lennék akkor a pletyka tárgya napokig, sőt miről is beszélek hetekig, hónapokig-Neevra-Mi lesz, ha a ruhám szétszakad? Mihez kezdek, ha a torta ételmérgezést okoz? Mi fog történni, ha Ezarelék lesznek akkora trollok, hogy megcsinálják a lakodalmon a menyasszonyrablást? Akkor biztos mérges leszek rájuk, ha a menyasszonyommal történne valami-Nevra, a nagy Orákulum áldjon meg, maradj nyugton és figyelj rám!-zökkentem vissza a kisebbik húgom hangjára.
-Jaj, bocsi Ruby csak elbambultam. Mit is akartál mondani?-kérdeztem. A szobámban álltunk, mindketten az alkalomhoz illő szerelésben. Tesóm sötétkék koktélruhában, én fekete öltönyben, aminek gallérját és a hozzá tartozó nyakkendőt éppen igazgatta a hugicám.
-Csak annyit, hogy ne izgulj!-nézett a szemembe-Minden a legnagyobb rendben lesz. Neked csak annyival kell foglalkoznod, hogy jól érezd magad, a többit mi lebonyolítjuk. Készen is vagyunk!-fejezte be a ruhám igazítását, ami után egy kicsit hátrébb állt, hogy távolabbról is megnézzen. Én is végignéztem magamról. Karenn jó munkát végzett a varrással-Még mindig hihetetlen, hogy megnősülsz-törte meg a csendet.
-Miért is?
-Mert meg voltam győződve arról, hogy sokáig csak rövidtávú kapcsolatokba bonyolódsz, majd 30 felett megunod és rájössz, hogy nem lesz így jó és ezután kezded el keresni azt a személyt, akivel szívesen leélnéd az életedet.
-Hát, ez előbb következett be-mosolyogtam, mire Ruby is így reagált. Odalépett hozzám és gyorsan egy puszit nyomott az arcomra.
-Induljunk! A végén még a vőlegény nélkül kezdik el a szertartást.
-Csak nem. Azért annyira nem szűkös az időnk. Mondjuk, tényleg nem lenne jó elkésni-ő csak bólintott. Gyorsan összekaptuk magunkat, majd elhagytuk a szobámat. Végig vágtattunk a folyosón egészen a Sokajtós teremig. Kimentünk az ajtón, és a piactéren átvágva, eljutottunk a menedékhely közepén álló templomig. Mikor bementünk, rögtön szétnéztem. Az épület a Földön ismert román és gótikus stílus keveréke volt. A falak magasak és letisztultak, az ablakok és a bejárat pedig átlátszó üvegből készült félköríves, bélletes alakúak. Belül kétoldalt hosszú padsorok álltak. A közöttük lévő folyosó egészen az oltárig vezetett, aminek eléréséhez 5 lépcsőfokot kellett megmászni. Az oltár mögött az Orákulum képe díszelgett. Az egész helyiséget virágok és színes szalagok díszítették mindenhol. Az oltárnál már ott állt Huang Hua, aki a ceremóniát vezette le, a padokban meg már ott ült a násznép. Mindenki itt volt: Miiko, Ezarel, Valkyon, Karenn, Hanbee, Chrome, Alajéa, Ykhar, Kero, Cameria, Colaia, Karuto, Ewelein és a gárdámból jó pár személy. Ruby leült, én meg odaálltam Huang Hua mellé, várva a kezdést.
-Jól nézel ki-dicsért meg a nő.
-Köszönöm hölgyem!-bólintottam. Pár perc múlva aztán megszólalt az ikonikus zene. Mindenki felállt és az ajtó felé pillantott, ami akkor kitárult. Rebeka lépett be rajta, aki Jamon karjába karolva közeledett felénk. Fél perc múlva, nekem egy örökkévalóságnak tűnve, megérkezett mellém a menyasszonyom. Megfogtam a kezét és magam mellé vezettem, a vendégek meg helyet foglaltak. Huang Hua bele is kezdett a beszédébe:
-Kedves egybegyűltek. Azért gyűltünk össze ezen az emlékezetes napon, hogy tanúi legyünk eme rózsanimfa és vámpír házasságkötésének. A házasságotok remélem példát fog mutatni egész Eldaryanak, hogy képesek vagyunk tisztelni és szeretni egymást, fajtól függetlenül-ezek után Huang Hua egy fél órás monológot tartott a hitről, a szeretetről és a lélekről. Belefűzte a találkozásunkat és az eddigi, életünket nagyban befolyásoló, közös kalandjainkat. Végül aztán elérkezett az,,aki bárki tud valamit, ami miatt ez a frigy nem jöhet, létre az szóljon most vagy hallgasson örökre" mondat, aminél szerencsére Ezarel nem próbált meg trollkodni, és következett a várva várt kérdés: - Rebeka, mond szeretni, fogod az itt megjelent Nevrát, egészségben, betegségben, jóban, rosszban egyaránt, míg a halál el nem választ?
YOU ARE READING
Eldarya-A vámpír és a rózsa nimfa
FanfictionNevra, mint az Árnyék Gárda vezére éli a többnyire az átlagos mindennapjait. Mostanában egyetlen dolog van,ami beárnyékolja kedvét, még pedig az egész Eelt és a szigetet veszélyeztető rablóbanda támadásai. De egy nap az életébe beleesik egy ember,ak...