A falka mindenek elött

13.

Előző részből:

Pár perc múlva jöttek is a csapat nevek. Az egyik csapat volt a Csintalan farkasok. Ebbek a csapatban az omegák voltak többségben. A másik csapat az Eszes farkasok voltak. Náluk a béták voltak többségben.

- Rendben. Akkor az Eszes farkasok mennek először futni, a Csintalan farkasok pedig harcolni. A mi csapatunk pedig az akadály pályára

***********

Minden csapat elindult a dolgára. Megállunk az akadály pálya elött.

- Akkor egyszerre menjen mindenki végig rajta vagy ötösével? - kérdeztem a többieket.

- Szerintem ötödével legyen - válaszolt Will.

- Rendben. Akkor kik kezdenek? - kérdezte Mira.

- Legyen úgy, hogy én, Lili, Daniel, Zeack és Justin leszünk egy csapatban. És akkor Scott, Brien, Mira, Will és Noah lesznek a másik csapatban.

- Oké - válaszolta mindenki egyszerre.

- Akkor kezdünk mi - ajánlottam fel.

Felsorakoztunk egymás mellé.

- Három.... Kettő..... Egy! - számoltam vissza.

Ahogy kimondtam, hogy egy, mindenki rohanni kezdett. Az első akadály egy autó kerekekből kirakott út volt. Mindegyik kerékbe bele kellett lépni, méghozzá futva. Elég nehéz volt, de sikerült. Második akadály egy vizes árok volt, csak most nincs benne víz, mivel november van. Zeack bele is esett a medrébe, de kikászálódott belőle. Át vettem a vezetést. Én voltam az első. Egy hosszú egyenes a végén egy fél méteres akadállyal. Következő akadály az volt, hogy szöges drót alatt kellett végig kúszni. Ez három méteren keresztül húzódott. Eléggé elfáradtam a sok kúszásba. Már csak egy akadály választott el a céltól, ami nem más volt mint egy egyszerűnek tűnő szlalom. De nem volt olyan könnyű mint amilyennek látszott. Eléggé sűrűn voltak rakva az oszlopok. Én vagy haton fennakadtam, de sikerült. Már csak egy hosszú egyenes volt hátra. Én futottam elöl. Az utolsó két métert végig sprinteltem. Én értem be elsőnek. Utánnam Lili, aztán Zeack, utánna Daniel végül Justin. Visszasétáltunk a többiekhez.

- Nagyon jók voltatok! - mondta Scott.

- Igen tudom, de most ti jöttök - mondtam kicsit nagyképűen, de a végén mindketten elröhögtük magunkat.

- Rendben. Akkor csak nézd a mestert - mondta ő is nagyképűen. Ezen is csak elnevettük magunkat.

Mi leültünk a fűbe és néztük a többieket. Nekik is nagyon jól ment, bár Brien is beleesett a vizes árok medrébe. Scott pedig több oszlopon akadt fenn a szlalomnál mint én. Mikor végeztek visszajöttek hozzánk.

- Na akkor most ki is a mester? Láttam, hogy a szlalomnál több oszlopon akadtál fenn mint én - mondtam neki kicsit gúnyosan.

- Jól van na! Nem kell az orrom alá dörgölni - mondta mint egy öt éves kisgyerek.

- Jajj ne durcázz már! Inkább gyere! - szóltam neki.

Elindultunk vissza a rét közepe felé. A többi csapat is végzett már.

- Remélem mindenkinek jól telt az edzés. Holnap innentől folytatjuk majd - mondtam a falkának.

Amint ezt végig mondtam mindenki elment a dolgára. Mi visszamentünk a házba a fiúkkal. Felmentem a szobába és elővettem egy sötétkék rövid ujjút és egy világoskék farmert. Bementem a fürdőbe és letusoltam. Felöltöztem és lementem. Beültünk a tévé elé és megnéztünk egy filmet. A film végén bevonultunk a konyhába és sütöttünk egy kis marha húst. Kitettem az asztalra négy tányérat és az evőeszközöket. Mindenki mert magának és elkezdtünk enni. Mikor megettük én ott maradtam elmosogatni a többiek pedig megint beültek a tévé elé. Mikor végeztem a mosogatással én is kimentem hozzájuk. Megnéztünk még egy filmet.

- Nem megyünk ki sétálni eggyet? - tettem fel a kérdést a film végén.

- Mennyünk - válaszolták kórusban.

Felálltunk a kanapéról és indultunk. Átsétáltunk a tisztás másik oldalára és besétáltunk az erdőbe. Nem ösvényen mentünk. Száz métert már mehettünk mikor átváltoztam farkassá. A fiúk követték a példámat. Elkezdtem futni a többiek pedig utánnam. Futottunk ahogyan csak tudtunk. Egyszer csak Brien rám vetette magát, így hát mindannyian elkezdtünk játszani. Lelöktem magamról Brient majd leterítettem. Zeack lelökött Brienről és most megint év voltam alul. Kikászálódtam Zeack alól és ráugrottam. Hirtelen Scott letaszított Zeackről, és maga alá gyűrt engem. Megint én kerültem alulra. Elkezdtem harapdálni a lábát, hogy leszálljon rólam. A művelet sikeres volt. Pont úgy haraptam bele a lábába, hogy fájt neki. Nyekkent eggyet, majd leszállt rólam. Tovább futottunk. Most én vetettem rá magam Scottra. Ő lelökött magáról én pedig ráestem egy gyökérre. Nyügyítettem, mert a gyökér pont a bordámat ütötte meg. De a fájdalom csak egy pillanatig tartott. Felpattantam és már futottam is vissza Scotthoz. Bele haraptam a fülébe. Ő erre nem reagált semmit, csak ment tovább. Én követtem, majd megelőztem őt. Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy valaki meghúzza a farkamat. Scott volt az. Én ráugrottam és elkezdtünk gurulni. Hol én, hol Scott volt alul. Ezt a játékot észrevette Zeack és Brien is. Odajöttek hozzám és besegítettek Scottnak. Így hárman voltak egy ellen. Három felöl is harapdáltak engem. Én erre gyors rohanásba kezdtem. - Ha erőben nem is tudom őket legyőzni, akkor majd gyorsaságba talán - gondolam. Rohantam és rohantam. Egy sziklássabb részhez értünk. Megálltam egy pillanatra, hogy megnézzem mennyire hagytam le a többieket. Öt méter választott el minket, így hát futottam tovább. Rohantam és csak rohantam. Egyszer csak egy kis forráshoz értem. Itt megálltam inni. Közben a fiúk is utolértek. Ők is ittak a friss vízből. Mikor végeztek futottunk tovább. A forrás mentén szaladtunk, mikor én egy éles kanyart vettem, eltávolodva a víztől. A többiek csak követtek. Amikor egy lejtőhöz értem megálltam. Erre a fiúk nem figyeltek, így nekem futottak, aminek az lett a vége, hogy mind a négyen legurultunk a lejtőn. A gurulásunk végén felpattantunk és futottunk tovább. Most már egymás mellett szaladtunk, a játékot abbahagytuk. Hirtelen szagot fogtam és követtem is azt. A többiek jöttek utánnam. Egy magányos őzet találtunk.

- Szerintem vadásszuk le. Legalább meglenne a vacsoránk. Úgy is kezd sötétedni - javasolta Zeack telepatikusan.

- Rendben - mondtam.

Körbe vettük. Én mentem elölről, Zeack hátulról, Brien balról, Scott pedig jobról. Eleinte lassan, lapulva közelítettünk felé, majd mikor megvolt a kellő közelség, egyszerre kezdtünk el futni felé. Az őz megriadt, és felém kezdet rohanni. Mikor hozzám ért, én ráugrottam egyenesen a nyakára és átharaptam azt. Az állat élettelen teste a földre dőlt. Elkezdtük enni. Meglehetősen finom volt. Amikor mindenki jóllakott elindultunk hazafelé. Megint futottunk. Kiértünk az erdőből és a házhoz mentünk. A ház elött visszaváltoztunk emberré, hogy kitudjuk nyitni az ajtót. Bementünk. Ránéztem az órára és 21:04 - et mutatott. Felmentem a szobámba, elővettem a pizsimet és elmentem letusolni. Mikor kész lettem, kiabáltam még a fiúknak egy " Jó éjt " - ot és lefeküdtem. Nem kellett sok idő az alváshoz. Két perc múlva már el is nyomott az álom.

Sziasztok! ❤️ Meghoztam a következő rész is. Remélem tesztik és ha igen akkor vote és kommentelj bátran!❤️