Elérkezett hát az idő, amikor azt állíthatom, már kerek tizenöt éve szívom az oxigént - és a nitrogént, és a szén-dioxidot, és a nemesgázokat - ezen a Földön.
És nem, ma nem érdekel semmi negatív dolog.
Ma nem ismerek olyat, hogy gondok, terhek, iskola, túlhajszoltság, nehézségek és kétségek.
Ma nincsenek rossz emlékek, ma nincsen a jövőtől való félelem.
Ma csak én vagyok, és az élet. Minden szépségével, apró örömével, a maga tökéletes tökéletlenségében.
És minden lélegzetért hálás vagyok, amit vehetek.
És a napsütésnek, a felhőknek, a naplementéknek, a szélnek, a madaraknak, az égnek, mindennek hálás vagyok, amiért itt vannak az életemben.
És minden könyvnek, amelyet valaha elolvastam vagy olvasni fogok, hálás vagyok, hogy új értelmet adtak az életemnek.
És minden zenének, amit szeretek vagy szerettem, hálás vagyok, hogy mindig ott voltak velem.
És minden nehézségnek, bizonytalanságnak, fájdalomnak is hálás vagyok, hogy megerősítettek, és általuk azzá lettem, aki.
És minden embernek hálás vagyok, aki körülöttem van, és akik jobbá teszik az életem.
És hálás vagyok a Wattpadnak is, hogy ide tartozhatok, és minden történetért, amelyet szerettem, és minden csodás emberért, akit itt ismerhettem meg, és azért, hogy a könyveimben, az írásban kiteljesedhetek.
És a jó Istennek is hálás vagyok, amiért élek, lélegzem, és - legalább ma - igazán boldog lehetek.
VOCÊ ESTÁ LENDO
Szilánkjaim
Diversos____ egy furcsa lány agyából kipattanó még furcsább gondolatok avagy random bölcsességek Léda "tollából", a negativitástól egészen a pozitivitásig. ▪▪▪ ❝Úgy érzem, lassú rehabilitáció lesz, de önmagam romjaiból újra fel fogom építeni azt az embert...
