A hír -1-

610 16 0
                                    

- Pöszi! Gyere! Dani mindjárt jön, és indulunk! – ordította a bátyám.

- Jól van, Matus! 2 perc. – kiabáltam vissza a fürdőből. Derékig érő barnából szőkébe átmenő hajamat egy laza copfba fogtam. – Amúgy hova is megyünk? – kérdeztem amikor leértem a nappaliba. – Szia, Dankó. – köszöntem a fiúnak.

- Pöszke. – biccentett felém. Igen. Mind a kettőjükkel furcsa beceneveken hívjuk egymást.

- Gyerekek, 5-re érjetek haza, fontos bejelenteni valóm van. Dani, ha gondolod maradj, de akkor Zorát is hívjátok át. – nézett ránk komolyan anya.

- Rendben anyu, szia. – köszöntem el, majd a fiúk is így tettek.

- Pöszke, Zora miért nem jön velünk? - kérdezte Dankó.

- Nem tudom. - vontam vállat. - Miért? - húzogattam a szemöldökömet.

- Csak, mert. - adta a szokásos válaszát.

- Veled aztán igazán szót lehet érteni. Nem tudom más, hogy tud veled tölteni annyi időt. - ráztam a fejem.

- Ha gondolod, megmutathatom. - mosolygott perverzen.

- Hé, tesó! A húgom tabu! Még mindig. - adott neki egy tockost a bátyám. Igazából, csak a mekibe mentünk, így simán visszaértünk időre. Zora is jelen volt már a társaságban.

- SZóval, gyerekek, elég fontos bejelenteni valóm van. - nézett ránk, az ujjait tördelve.

- Halljuk. - vont vállat Matus.

- Elköltözünk. - nyögte ki.

- Hova? - kérdeztük mind a négyen egyszerre.

- Debrecenbe. - mondta.

- Miért? - kérdeztük ismét egyszerre.

- Mert összeköltözünk a párommal. - adta meg a választ

- Neked van olyanod? - kérdezte Zora. Anyám bólintott.

- És megtudhatjuk, hogy ki az? - nézett rá Dankó.

- Szerencsés Fülöp.

- És megkérhetünk arra, hogy ne nekünk kelljen mindent kihúznunk belőled, hanem elmondod a történéseket? - néztem rá könyörgőn.

- Igen. Fülöppel egy éve vagyunk együtt. - adott egy pontos személyleírást, majd folytatta. - ... És van egy fia. - dobta nekünk, amolyan nesze, ezt emésszétek meg stílusban.

- Mi? - ordítottunk fel.

- 17 éves, Dávidnak hívjak. Ő anya nélkül nevelkedett, és abba a suliba jár, amibe ti fogtok. Szerintünk. Mármint Fülöp, és szerintem Máté, az osztálytársa leszel. - mondta higgadtan.

Ketten, Debrecenben SZÜNETELDonde viven las historias. Descúbrelo ahora