A Múlt Örökösei - 1: Sagar Lázadása [Epic Fantasy]

Utórengés (8.Fejezet )

Előző fejezetek tartalmából:

Valentos meghalt miután kalózok támadták meg az égi fő várat. Maga mögött hagyva öt gyermekét, és bennük az örökített Mor Agars-t vagyis az ősi erőt.
Lucy-t a legkisebb kislányt egy éjszaka egy bérgyilkos megtámadta, és torkába egy varázslatot ültetett el amitől a kislány fél-elf lett. Anyja, Elena útnak indult északra, REGE-be hogy segítséget kérjen. De az út során a Sagar-i királyságban forradalom tör ki. A királyság el akar szakadni a Babiloni fővárostól. Helena, és Lucy egy Gublin család házába menekült tanácsosukkal az oroszlánképű Poliverrel. Helena meglátogatta a királyt, és megegyezett vele hogy nevében fog kiállni a város elé, majd kegyetlenül megölték őt és a királyt is. Babilon hatalmát a lázadók vették át Arvis vezetésével.
Roberték megharcoltál az andruák a trollok és szövetségesek elleni csatát, amit elvesztettek. Az andrua falu teljesen elpusztult. A troll király pedig elmenekült, ami miatt a CAECUSI király, Arthur elzavarta őket haza, de a két testvér összeveszett ezért Samanatha haza indult miután megtudta apja meghalt.
Benjamin, a legfiatalabb, az egyedüli Braveford aki a királyi várban maradt. Ő most az ideiglenes király.

***

Lucy Braveford szemszöge – Babilon, Sagar, Gublin ház

     Bárcsak sose ébredtem volna fel. Ez a nap elvett tőlem sok jó dolgot. Többek között az anyámat. Poliver álmomból riasztott fel, majd csöndre intett. Leba tovább aludt, amig mi kiosontunk a szobából. Odakint aztán láttam, ahogy a királyi vár katonái a pincéből felhordják páncéljaikat.

- Mehetünk tovább? De akkor had köszönjek el Leba-tól! – mondtam, majd Poliver leguggolt hozzám, és felvilágosított miközben én az oroszlán szemeibe néztem:
- Lucy nagyon sajnálom, de anyukádat meggyilkolták az egész királyság előtt. Timon királyt is megölték és a lázadók választottja ül most a trónon. Sagar-ban forradalom van. Az utcák halálosak, és ha megtudják ki vagy és mi kik vagyunk, meghalunk. – mondta, de mint akit jól fejen vágtak semmit se értettem... vagyis nem akartam érteni. Se szó, se beszéd vele tartottam. Szőrős kezét fogtam a férfinak, majd kimerészkedtünk a gublinok otthonából. A lovakat az egyik közeli istállóban hagytuk, így egyenesen oda indultunk, amikor is öt tűz mágus katona állta utunkat. Tűzgolyókkal támadtak, majd tűz lehelettel, de Poliver használta védekező pajzsait. Az egyik katona viszont nem egyszerű tűzmágus, hanem láva mágus volt. Egyik pillanatról a másikra a földet lávává alakította alattunk. Poliver messzire lökött mágiájával én pedig egy hordó mögül figyeltem tovább az eseményeket. A többi katonánk meghalt, Poilver pedig szélmágiával maradt a láva tócsa felett, majd felemelte szőrös karmait. A láva mágus vissza szívta a varázslatát csak mintha ivott volna a szájához tartotta kezét a láva pedig belefolyt szájüregébe. Poliver a földre esett, a lázadó katonák pedig varázsbilincsbe helyezték, ami teljesen elveszi egy mágus varázs erejét. A lázadó katonák bíbor vörös páncélban voltak, és az arany ló címer helyett vörös lovat viseltek. Nem tudtam mit tegyek, hova induljak így a gublin házhoz siettem gyorsan. Odabent a család egymásba karolva várt.
- Oh kincsem! – mondta Sün, majd hirtelenjében elvezettek egy falhoz, amire Parity, az apuka rátette a kezét. A fal szétnyílt.
- Itt nem talál rád senki! Ígérem! – mondta Parity, majd beszálltam és bezárta rám a falat. Halottam, ahogy a katonák berontanak a családhoz. Reménykedtem, hogy nem esik bajuk. A katonák körbe szimatoltak, de nem találtak így távoztak. Én kisírt szemekkel összekuporodtam a kis kivájt falüreg szélére. Csak sírtam, és sírtam... Mintha ez csak egy rossz rémálom lenne.