– Egy pillanat! – mondtam a családomnak és az
ajtómhoz sétálok. Halvány lila gőzöm sincs, ki lehet az ilyenkor, vagy miért keres. Nash elutazott...várjunk, mi van ha Nash az és meglep? Jézusom, kérlek legyen Nash. Vettem egy mély levegőt, majd utánna szélesre tártal az ajtóm. Mi a...– Szia bébi! – jön be az ajtón Göndörke egy csokor virággal, majd hozzám lépve megpuszilja a szám. Döbbenten nézen, ahogy leveszi a cipőjét és a kabátját, majd hozzám sétál vigyorogva.
– Mi a francot keresel itt? – kérdezem suttogva. Mielőtt válaszolhatott volna, anyám köhintett egyet, mire Göndörke el lépett tőlem és az étkezőbe sétált bemutatkozni.
– Jónapot Shawn Mendes vagyok! – nyújtott kezet elsőnek apámnak, majd testvéremnek és végül anyámhoz fordult. Anya kezét oda nyújtotta Göndörkének, vagyis Shawn-nak, mire az említett személy letérdelt és megcsókolta anyám kezét. Anyám döbbenten felhúzta ívelt szemöldökét, majd elsőnek rám, aztán az előtte térdelő fiúra nézett. Az említett személy felállt és mellém lépve átkarolt, majd torkát megköszörűlte. – Örülök, hogy végre találkozhattam Szerelmem családjával!
Szüleim össze néztek, míg bátyám a "barátomat" méregette. Majdnem elnevettem magam, bátyám viselkedésén és ahogy méregette Göndörkét vagyis Shawnt.
– Akkor üljünk le enni, ha már mindenki itt van. – szólalok meg, hogy ne legyen ennyire kínos ez a szituáció.
Család tagjaim vissza ültek az asztalhoz, majd Shawn is tervezett leülni, de beszélnem kell vele, így alkarját megragadva húztam be a konyhába. Miután eltüntünk családom elől, ingerülten neki estem a srácnak.
– Mégis mi a francot képzelsz magadról? Hogy merészeltél ide jönni? Egyáltalán honnan tudod, hogy itt lakom? – kezdtem idegesen járkálni a konyhában.
– Shhh, nyugi bébi! Lazíts egy kicsit! – megfogta a két vállam és úgy nézett rám. – Segíteni szeretnék, ha nem jövök ide, akkor tuti, hogy beégsz a családodnál! Gondolj csak bele, ha kibírsz velem egy délutánt, akkor az anyád nem fog szekálni. Amúgy onnan tudom, hogy itt laksz, mert követtelek idáig, amikor jöttél haza a boltból. – mosolyogva megpöcköli az orrom. Döbbenten nézek rá, majd amilyen gyorsan csak tudtam elhátráltam tőle.
– Jellybean mikor tálalod az ételt? Ilyen tempóba nem is csodálom, hogy ilyen sovány a barátod! Te meg... rád férne egy kis edzés. – kezdi ismét anyám. Sóhajtva felveszem a tálat, majd az étkezőbe lépve mindenkinek szedtem. Miután leültem én is az asztalhoz, kínos csend lepte be a helységet. Persze próbáltam valamivel megtörni a csendet, megkérdeztem, hogy ízlik az étel vagy miujság velük mostanában, de semmi. Mintha nem is a családommal lennék.
– Na és honnan jöttek? – kérdezte illedelmesen Shawn.
– Toronto kert városában élünk egy családi házban, csak a makacs Jellybean úgy döntött beköltözik egyedül a belvárosba! – nézett rám rosszalóan anyám.
– Szeretek itt élni, anya! Persze utálom az utcán bandázó idióta seggfejeket akik azt hiszik, hyog ővéké a világ, meg minden, de alapból jó itt élni! – védem meg magam. Shawn mellettem nagyot nyel kifakadásom egy része miatt.
– Na és Jell, mizu van Nash-el? – kérdezte téma terelés miatt a bátyám, Dylan. Legalább ő megvéd vagyis próbál megvédeni anyám előtt.
– Meglátogatja az uncsiját, de amúgy jól van! – mosolyodom el, legjobb barátomra gondolva.
– Jó lenne már találkozni vele. Most szombat van... hétfőn már itt lesz? Mert ha igen akkor eljönnék találkozni vele, mielőtt vissza megyek az egyetemre. – mondja mosolyogva Dylan.
– Nemtudom, majd megkérdezem tőle! – válaszolok bátyám kérdésére, majd egy újabb falatot szúrok a villámra és bekapom.
– Na és meséljetek, hogy ismerkedtetek meg? – kérdezte apa. Rá néztem Shawn-ra, aki szintén kérdő tekintettel vizslatta arcomat. Nemtudom mit csináljak, erre nem készültem fel.
– Hát...öhm.. Ez igen érdekes történet! – szólal meg mellettem Shawn.
– Akkor mi lesz már? Meséljétek el! – szólal meg anyám és unottan összefogja maga előtt a kezeit.
– Hát úgy volt, hogy sétáltam a munka helyemre és az egyik kereszteződésben majdnem elütött valaki, de hála Shawn akkor ott volt és vissza rántott a járdára. Meg akartam valahogy köszönni neki, de aztán kiderült, hogy van barátnője ezért, csak diszkréten megköszöntem neki, majd mentem tovább... – kezdtem bele, de Shawn félbe szakított.
– Pedig nem volt barátnőm, csak a hirtelen helyzet miatt mondtam, hisz Jellybean már akkor levett a lábamról és elvette az eszem. Később bementem abba a helybe, ahol dolgozik és próbáltam tisztázni a félre értést, de akkor meg én hittem azt, hogy együtt van azzal a fura gyerekkel. – erre a kijelentésére a bátyám, Dylan össze szűkült szemekkel vizslatta Shawnt. – Vagyis Noah-val!
– Nash... – súgtam oda neki halkan. – Aztán újra össze futottunk az utcán és akkor ezt a dolgot is tisztáztuk, majd Shawn elhívott egy randira és onnantól jött minden! – nevettem fel kitalált kis mesénken. Shawn is elkezdett nevetni, hogy ne tűnjön full kamunak ez az egész.
– Elég érdekes és vicces össze ismerkedés, de kislányom...vigyázz jobban magadra! – néz rám apa, majd elneveti magát. – Te pedig Shawn, vigyázz a lányomra!
– Rend...
– Szerintem inkább Jellybean-nek kéne vigyáznia rá! Nehogy elszúrja valamivel, ahogy már megszoktuk tőle. Vigyázz vele Shawn...nem csodálkoznék, ha megcsalna téged valami jött-mentel! – döbbenten nézek az anyámnak nevezett boszorkányra, majd mit sem foglakozva a többiekkel, álltam fel az asztaltól, majd a fürdő szobába rohantam.
Nem is más lenne, mint az anyám. Csak megalázni tud, sértegetni, megbántani. Meg sem lepődök ezen, megszoktam, de Shawn előtt? Nem az, hogy kíváncsi vagyok a véleményére, hisz ezután a vacsora után már nem is akarok vele találkozni. Ezután ugyan úgy fogok élni, mint mielőtt találkoztam volna vele az utcán. Dolgozni fogok menni, Nash-el lógni vagy csak szimplán itthon fogok meséket nézni. Olyan lesz minden amilyen volt.
– Jell...
"Már sosem lesz semmi ugyan olyan, mint volt..."
Nahát itt is lenne a következő rész, remélem tetszett, próbálok sokkal több részt írni ide, csak most a suliban év vége felé közeledve persze, hogy az összes cuki tanár most akar megíratni ötmillió dogát;)
Shawnie-val teli szép álmokat!❤️
2019.05.19.
21:45
YOU ARE READING
Kihívásból Szerelem Sm.ff.
FanfictionÁtlagosan indult ez a napom is vagy csak azt hittem. Minden ember életében eljön egyszer az "igaz" szerelem... Végülis kinek, hogy vagy mi?! Valakinek a legjobb barátja, egy iskolatárs, esetleg távkapcsolat vagy egy idegen...nah az én esetem sem vo...