Ez a történet eltér az eredeti Bleach sorozattol. Nem Ichigo fog a kozeppontban állni, hanem a nővére: Kurosaki Mirina akinek még a létezéséről sem tudott.
"Amikor Ichigo megszületett ,akkor vittek el engem a Lelkek Világába. Azon a napon megfogadt...
Ültem egy padon a tanács terem bejáratánál és vártam a kapitányt. Nem is értem miért nem Sasakibe Choujirou hadnagy kísérte el... Ekkor lépteket hallottam. A hang irányába pillantottam és a 11.osztag két tisztjét láttam közeledni. Madarame Ikkaku és Ayasegawa Yumichika. Megálltak előttem. -Na mizu van Mirina?- ült le mellém Ikkaku. Zavarba ejtően közel volt hozzám.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Nos igen. Őt mindig is nagyon bírtam. Amikor ide kerültem ő volt az egyik aki a legtöbbet segített nekem beilleszkedni. Meg az se utolsó szempont ,hogy nekem nagyon bejött.🙄 Áh de miket beszélek. Csak barátként tekinthetek rá. Ő a munkatársam. -Hmm? Mivan elbambultál?-Ikkaku megrázta a vállamat. Ezzel kizökkentett a gondolat menetemből. -Bocsi. Csak megint eszembe jutott a múlt...-válaszoltam röviden. -Akkor miért vagy ilyen vörös? Biztos nemcsak azon agyaltál. -azzal rám kacsintott. Meg vörösebb lettem. -H...hagyjuk...-annyira zavarban voltam. Nem tudom miért. -Csusszanj arrébb egy kicsit Mirina, hadd üljek le- lépett közelebb Yumichika. Eleget tettem a kérésének. Így viszont még közelebb kerültem Ikkakuhoz. Annyira hogy testünk összeért. -Meddig tart még ez?- kérdezte unottan Yumichika. Őt is nagyon bírtam. Ő is azok között volt akik segítettek beilleszkedni. Néha olyan érzésem támad vele kapcsolatban hogy tudja mi jár a fejemben.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
-Ömm...Nem tudom ,de már én is régóta itt vagyok- válaszoltam gyorsan. -Menjünk el edzeni! Elvégre egyikünknek sem kell itt várnia. Nem vagyunk hadnagyok. Mirina jössz?-állt fel Ikkaku. -Nekem itt kell várnom a kapitányt. Sasakibe hadnagy nem jelent meg ezért én kísértem el Yamamoto kapitány urat. -legszívesebben elmentem volna velük de nem lehetett. -Hát jó rendben. Ayasegawa ,indulás! Szia Mirina majd még beszélünk!-azzal mindketten fogták magukat és elmentek. A mazlistak. Percek múlva kinyílt a tanács terem ajtaja. -Mirina!- Yamamoto kapitány jelent meg az ajtóban- Gyere be! Felálltam és követtem a kapitányomat.
Amint beléptem a terembe az ajto becsukodott mögöttem. Körülnéztem. Itt volt az összes kapitány. Zavarba jöttem. Mind engem nézett. Yamamoto kapitány intett hogy kövessem. Így is tettem. Elsétáltam a kapitányok és hadnagyok előtt ,majd megálltam az enyém mellett. Nagyon nagyon zavarban voltam. -Nahát hogy megnőttél! És milyen szemrevaló gyönyörűség lett belőled!- jelentette ki Kyouraku kapitány. Tudni kell róla hogy nagy nőcsábász hírében áll. -Shunsui! Elég legyen!-szólt éles hangon a kapitanyom- Azért hívtam be hogy válasszon. -Micsoda?-zavartan néztem rá. -Választani fogsz egy osztagot! És csatlakozol hozza. -Na de... -Ne aggódj! Attól meg az én osztagomhoz tartozol. Ez egy amolyan teszt ,hogy megnézzük hogyan boldogulsz egy másik osztagnal. Ha így látom hogy minden tökéletes akkor ott maradsz. Akkor egyszerre két osztaghoz is tartozni fogsz! -E...Értem. Azt hiszem. És hogyan válasszak? -Felsorolom neked az osztagokat:
