Robert tágasan nyitotta ki az ajtót hogy én is belássak. Nem sokmindent láttam csak egy szemüveges középkorú férfi állt ott majdnem bokáig érő fehér öltönyben. Nem sokra emlékszem ugyanis "kicsit" sokkban voltam. Ekkor kezdtem csak igazán sejteni mi történt. Kb 5-6 perce kinnt várakoztam de ekkor meguntam és felhívtam Kimberlyt. Mire épp felvette Laura sírva kirohant. Elég felszültnek látszott, gyorsan kinyomtam a telefont és odaléptem hozzá.; -Mi történt? -Menj be-e! -Hangosan berontottam és a szemem elé tárult az aminek pont nem kellett volna; James meghalt. Annyit láttam hogy Robertet a férfi próbálja megnyugtatni, fel sem tünt nekik hogy én közben az ajtóban zokogom. Annyira emlékszem hogy James egy magas asztalszerűn feküdt derekától lefele letakarva egy fehér lepedővel. Ekkor eszembe jutott minden emlék amit vele éltem át; Az első képünk🎈
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Az utolsó📩
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
És még minden ami csak megtörtént.
Magamat okolom, mert ha nem vagyunk rokonok nem lesz ez.
Laurát és Robertet okolom, mert nem mondták el hamarabb neki és mert nem hagyták megismernie Andreát.
Andreát okolom, mert nem volt képes gondoskodni a fiáról.
Anyukámat is okolom, mert nem törődött a nővérével.
Igazából itt mindenki hobás csak az nem akivel a legrosszabb történik. -Mégis mi történt?-💔
