TomTord ~ Mikor A Kaland Végetér

7. Strand nap

Szétmenő fejjel keltem, kócos hajjal, és karikás szemekkel. Nem is csodálkozom. Megmosakodtam felvettem egy fekete farmert és egy szürke pólót és lecsoszogtam a konyhába.
-Jóreggelt-köszöntöttem szokásosan az ottlévőket.
-Jóreggelt Tom
-Reggelt Tim
-Tord?-kérdeztem és leültem az asztalhoz.
-Kiment sétálni, kellett neki egy kis levegő .-mondta Edd
-Értem -válaszoltam és belekortyoltam a már készen lévő kávémba amit Matt rakott elém és még a tegnapi bacont, mivel tegnap nem ettem semmit hanem egész nap futottam. Namind1.
-Nézd Tom én annyira sajnálom.. -kezdte Edd megtörni a csendet
-Semmi baj, már nagyjából túlestem rajta. Lényeg hogy ti boldogok legyetek. -vontam vállat. Próbáltam eltakarni azt az összetört szivet ami bennem lakozott.
-Tudom jól hogy baj Tom! És sajnálom! Életemben először ittam nem is értem miért, lehet véletlen meghuztam az egyik "vizes" poharadat és megtetszett vagy fogalmam sincs. De sajnálom! Én nagyon szeretem Mattot és nekem ő a mindenem s nem Tord. Tord pedig nagyon szeret téged. Annyira sajnáljuk!
-Nem baj Edd mondom. Tudom hogy szereted Mattot és ő is szeret-mosolyogtam rájuk
-De tudod hogy Tord is szeret téged ugye?-kérdezte Edd de erre nem válaszoltam
-Hidd el, mindennél jobban szeret. Csak miattad jött vissza csakis egyedül érted. Mert szeret és hiányoztál neki. Hidd el most nagyon utálja magát azért amit tettünk. Én is. És most is tuti rád gondol és azon jár az agya hogy javitson.-mondta a kolasrác.
-Edd, megszoktam. Lehet nyersen fogom ide csapni eléd. De megakarok halni.-itt megálltam egy picit venni egy mély levegőt - Túl sokszor sirtam utána, túl sokszor. Érted? Nem tudod mennyire fáj nekem ez az egész. Jobban mint bármi más. Jobban mint amikor azt hittem meghalt. Sokkal jobban. Darabokban vagyok Edd. Nagyon nehezen bírom. Fáj. Nagyon fáj.-a végét már sírva mondtam.. Beletemettem arcom kezeimbe és sirtam az asztalon. Edd leült mellém és átölelt. Próbált erőt önteni belém és önbizalmat.
*Edd szemszöge*
Annyira nem akartam megbántani. Azt pedig főleg nem akartam neki mondani hogy Tord ott áll mögötte.. Átkaroltam Tomot és néztem Tordot hogy akar e valamit csinálni. Tátogva megkérdezte hogy minden rendben e, mást nem tudtam mondani, nem hazudhattam azt hogy jól van mikor mindenki tudja hogy nem. Megráztam a fejem mire láttam hogy Tord sírógörcsöt kap, leszorította a száját nehogy hallani lehessen hogy zokog és felrohant halkan az emeletre.
*Tom szemszöge*
-Megjött Tord.. Beszélned kéne vele..-mondta Edd aztán elengedett
-Hogy hogy itt van? Nem is hallottam bejönni.-néztem értetlenül
-Itt állt mögötted de nem akartam szólni. Végig hallgatta amit mondtál és felszaladt. Valószínűleg sír a fürdőszobába. Itt az ideje hogy átbeszéljétek és boldogok legyetek utána EGYÜTT!-emelte ki. Felmentem lassan az emeletre a mosdó ajtó elém hallottam ahogy odabent sír..
-Tord. Beszélnünk kéne.-Semmi reakciót nem hallottam
-Tord, kérlek nyisd ki és engedj be. Nagyon de nagyon szeretném veled ezt megbeszélni de ehez te is kellesz.-még mindig semmi..
-Tord szeretlek. Kérlek nyisd ki..-hallottam ahogy feltápászkodik a földről, gyorsan letöröltem a könnyeim és vártam. Kinyitotta. A száját lefogta erősen, azt hittem kitépi a száját a helyéről. Erősen könnyezett. Vérvörösek voltak a szemei, még az a szürke szeme is vörösben égett.
-Héhé nyugi-fogtam meg a vállát és probáltam a szemébe nêzni
-Hé nézz a szememben rendben? Nézz a szemembe kérlek-fogtam meg enyhén az állát, felemeltem ezzel elérve hogy a szemembe nézzen.
-Nyugalom. Itt vagyok rendben? Szépen vedd le a kezed s vegyél egy mély levegőt.-mondtam. Teljes Idegösszeroppanásban volt Tord. Sosem láttam még így, Eddék igen amikor korházba kerültem.
Úgy tett ahogy mondtam, lassan levette a kezét az el szorított szájától, a tenyér nyoma rendesen ott maradt. Vett egy mély levegőt aztán probált megszólalni.
-Énh na-na-nagy-on s-s-sajnálo-om T-Tom! -dadogta szipogva
-Csssss, nyugi-mondtam és átöleltem. Tudtam hogy ennyi kell hogy megnyugodjon. Éreztem ahogy magamhoz szorítottam hogy a szívverése lassul, azaz megnyugodott. Határozotabban vette a levegőt.
-Sajnálom Thomas-mondta egy nagy levegővétellel az elején.
-Semmi baj babe-mondtam és megpusziltam. Kicsit elvörösödött, rám mosolygott aztán megcsókolt.
Kicsit vártam még aztán viszonoztam a csókot.
-Túl sokat sírunk-mondta a csendet megtörve
-Hidd el énis jobban szeretem amikor mosolyogsz-töröltem le a könnyeit.
-Na amint látom sikerült kibékülnetek-jött oda Edd. Valamiért Eddet ezért nem tudtam hibáztatni, olyan ártatlan. Sosem ivott egyszer kipróbálta és balul sült el. Legalább a colánál fog maradni.
-Igen, hála a joistennek-mondta Tord és felsegitettük egymást.
-Most hogy mindenki újra boldog, nem vagytok éhesek?-kérdezte Matt. Elmosolyodtunk rajta és lementünk enni.
*pár orával később*
-Van kedvetek kimenni sétàlni a tengerpartra vagy valami?-kérdezte Edd, mi pedig bólogattunk. Kezdetét vettük egy hosszu sétànak a tengerpartra, ahova én pàr napja lazán lefutottam csak ugy összetörtségből. Néztük az ég kék szép vizet, Tord levetkőzött alsónadràgra, picit elvörösödtem hogy miért vetkőzik aztàn ràjöttem hogy fürödni indul. Ezutàn Eddék is hipp hopp csatlakoztak csak én àlltam ott full bundàs puloverben és farmerben méghozzà fekéteben. Vettem egy mély levegőt és énis levetkőztem és lepakoltam a cuccaim A többieké mellé. Elmentem egy kis boltba ahol lehetett venni úszó gumikat, vettem vagy ötöt magunknak. Magamnak vettem plusszba egy nagy úszógumi àgyat.
Tord néha felcsusszant mellém napozni aztàn vissza ment fürdeni. Én elvoltam a viz tetején lebegve, néha lepocsoltak meg felborítottak meg beakartàk foglalni de nem hagytam magam. Végül mind a négyen felkucorodtunk rà és napoztunk, pocsoltuk egymàst és sztorizgattunk. Edd és Matt elmentek innivalókért én addig feküdtem a viz tetején Tordal.
-Hogy tetszik a mai nap eddig?-kérdezte Tord
-Ennél tökéletesebb nem is lehetne-mondtam, felültem és megcsókoltam.
Nem kellett sok ő is vissza csókolt és csókcsatàba kezdtünk. Annyira megakartuk egymàst "hódítani" Hogy a végén beleborultunk a vízbe. A partról lehetett hallani ahogy Matték nevetőgörcsöt kapnak. Jót nevettem rajta aztàn oda usztam Tordhoz és adtam neki egy gyors szàjra puszit.
-CUKIIIKKKKK-ordibàlta Edd. Elmosolyodtunk aztàn elindultunk az innivalóinkért.
Szinte estig ott voltunk a tengerparton. Annyira csodálatos volt. Löttünk egy jó pár képet a telefonunkal és folytattuk a relaxációt. Tord kapott egy hívást, valami nagyon fontos lehetett mert olyan messzire ment hogy mêg ne is lássuk hogy beszélget. Nem zavartattam ezen magam sokáig. Élveztem az élvezhetőt.
-Amm haza kéne mennem elintézni valamit skacok. Ti még maradhattok de nekem mennem kell-mondta Tord.