Ha látta Alissa Morrist kérem hívja a 107-es számot!
2019.06.10. reggelén még otthonából a Kingston Gimnáziumba indult, ahonnan már nem tért haza. Szülei és a rendőrség is nagy erőkkel keresik. Eltűnésekor fekete farmert és fehér, nyomtatott mintás pólót viselt. Alissa 15 éves, (2004.03.16) 166cm magas, barna hajú- és szemű lány.
Ez állt a kiragasztott szórólapon az iskola bejáratán. A mai nap más volt. Érződött a levegőn, a szél dühösebb fújásain, még a nap is eltakarta ragyogó arcát a szürke felhőkkel. De érződött a diákokon is, akik leszegett fejjel, némán vonultak egymás mellett a szűk folyosókon. Senki sem gondolta volna, hogy ilyen történhet a való életben is egy olyan személlyel akit ismernek. Egy kérdés zakatolt az összes letört diák, és hitetlenkedő tanár fejében: Mi történt?
Pontosan 9.00-kor bevonultak a rendőrök és a nyomozók az iskolába. Az igazgatóság úgy döntött, hogy hazaengedi a tanulókat, aminek nem meglepő módon, most nem mindenki örült. Tudni akartuk, hogy mi történt, hisz most, hogy elkapták a fehér rózsát, mégis ki és miért rabolta el ezt a szegény lányt. Hogy őszinte legyek, nem ismertem Alissát. Alattam járt, és mivel még csak most jöttem, nem igazán volt még alkalmam megfigyelni mindenkit. Ettől függetlenül együtt izgultam a többiekkel érte.
Volt azonban egy nagyon rossz érzésem, méghozzá, hogy lehet ennek az ismeretlen számnak köze van az eltűnéshez. Egyel kevesebb rózsa volt a képen, azaz egyel kevesebb ember a városban? Lehetséges lenne? Még soha nem éreztem ennyi érzelmet egyszerre. Dühös voltam és közben féltem. Aggódtam, de mégis ott volt bennem az adrenalin. Magam sem tudtam, hogy miért, de írtam neki.
Rosalie:
Te raboltad el Alissat?
Nem érkezett válasz, hát persze, hogy is jött volna. Mikor már hazaértem nem volt szükség arra, hogy elmeséljem a történteket. A bejárati ajtó csukódásakor egy emberként pattantak fel a tv elől és néztek rám.
-Rose! Jól vagy? Mi történt kislányom? - nézett rám apám aggódva.
-Jól vagyok, és nem tudom, hogy mi történt.
Felmentem a szobámba, és ledobtam a cuccaimat. Muszáj volt egy kicsit egyedül lennem, hogy nyugodtan tudjak gondolkozni.
Lehetséges lenne, hogy mégsem a gyilkost kapták el? Hogy a Fehér rózsa szabadon van még? Vagy ez az egész valamilyen beteg ember agyszüleménye?
Lehunytam a szememet.
-Értesítenem kéne a rendőrséget. - motyogtam magamnak a fejemet rázva. - Ők talán tehetnek valamit.
Ebben a pillanatban megrezzent a telefonom az ölemben.
1 új üzenete érkezett
Megnyitás
Ismeretlen:
Meg se forduljon a fejedben értesíteni a rendőrséget, különben te, és a többiek fogják bánni. És, hogy egy kicsit meggyőzzelek:
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
Meredten bámultam a kijelzőre. Ez én voltam, miközben aludtam.
