Reggel arra ébredtem,hogy valaki dörömböl az ajtón, Nora volt az. Felöltöztem és kinyitottam neki azt,mikor belépett köszönést félredobva elkezdett kérdezősködni a tegnapiról.
- Zaina Kathreen Parker! Még is mi a jó fene történt a tegnap!?-üvölti az arcomba.
A kezem a füleimre rakom,túl vékony a hangja,és amikor kiabál az valami borzalom. Összeszorítom a szemeimet is ilyedtemben.
- Nora, légyszi halkabban. Megsüketülök és külömben is reggel fél hét van.-mondom,de már a kezeimet magam mellé eresztettem és a szemeimet is kinyitottam.
- Most komolyan Zai,kit érdekel,hogy reggel fél hét van. Annyira kiváncsi vagyok a tegnapira,miért jöttél Luke-al? Hmm? Lefeküdtetek? Vagy kibékültetek? Történt valami?
- Mii? Dehogy feküdtünk le! Normális vagy?-háborodok fel,jogosan!
- Akkor miért néztetek egymásra úgy? És miért jöttél vele bowlingozni?-kérdi felvont szemöldökkel és csípőre tett kézzel.
- Na jó elmondom,de reggeli közben. Nagyon éhes vagyok.
- Oké.
Ezután kimendtünk a házikóból egyenesen a konyhába,míg én összedobtam a reggelinket addig meséltem.
- Szóval Luke Astrid jövendő férjének a fia?-kérdi megleppetten Nora.
- Pontosan.- válaszolom két falat sonka között.
- Hűha.
- És amikor a tegnap felhívtál pont a szobámban beszélgettünk,vagy mi. És pont őt is hívta valaki telefonon,kiderűlt,hogy ugyanoda megyünk és elvitt. Ennyi.-mondom és gyorsan megfordulok.
- Zaina?-kérdi Nora.
- Tessék?
- Nem történt a tegnap még valami? Nagyon gyorsan elfordúltál. Nézz csak ide.-a hangja nagyon gyanakvó.
Jajj Nora,a fenébe a jó megfigyeléseddel,most ezerszázalék,hogy vörös a fejem. A rozsdásrákolló megirigyelne. Lassan megfordulok és csípőre rakom én is a kezem.
- Mesélj csak bébi.-gonosz vigyorra húzza a száját és összedörzsöli a tenyereit.
- Igazából,este amikor el mentél még tudod,maradtam Cindy-vel meg Jack-el beszélgetni. És akkor megtudták,hogy gyereket várok mert nem akartam alkoholos koktélt inni. Aztán ittam egy alkohol menteset,majd leültünk vissza a kanapéra és hát még volt a koktélomból egy kicsi. Luke azthitte,hogy alkoholos ezért kivette a kezemből és beleivott. Majd meggyőződött róla,hogy nem az és ennyi.-alig veszek levegőt olyan gyorsan mondom.
- Kivel jöttél haza?-kérdi.
- Luke.
- Aham. És nem történt semmi?
- A-a.
- Jól van.-mosolyog.
Reggeli után Nora hazament átöltözni,mert a tegnapi ruhája ahogy ő mondja "kórház" volt. Így én is vettem egy forró zuhanyt és átöltöztem. Egy lenge nyáriruhát vettem fel,egy tömött talpú szandállal. A hajam kontyba kötöttem és felvettem azt a medált amit Lola adott még kiskoromban szülinapomra. Indulás előtt gyorsan ellenőriztem magam a tükörben és indultam is. Kimentem a kocsikúlcsommal és beűltem a minim-be. Gyújtást adtam,de az autó monítorja jelezni kezdte,hogy kifogyott a benzin. Nemár. Mérgesen kiszálltam az autóból ,bementem a házba és elvettem az apám kocsikulcsát. Ennyi jár nekem is.
Miután elrendezkedtem az autóban elindúltam,útközben felvettem Norát is.
Az egyetem parkolója telis-tele volt autókkal. Azért nehéz ilyenkor parkolóhalyet találni mert az útólsó napokban azok is bejárnak órára akik amúgy nem. Pár perc keresgélés után találtam egy helyet szerencsére. Kiszálltunk a kocsiból és el indúltúnk be az épületbe.
VOCÊ ESTÁ LENDO
✓| V Á R A T L A N P O Z I T Í V |✓
Fanfic- " Van az az érzés,amit nem tudok megfogalmazni. Bennem van,megöl engem,de mégis annyira boldoggá tesz." - "Szerinted, mi ez?" - " Fogalmam sincs,talán az ahogyan irántad érzek,a végtelen szerelem. Megöl ez az érzés,mert te vagy az egyetlen sérthet...