A hegyi árva

Kincs keresésre fel! part2

Másnap újult erővel kezdtem a napot. Igaz nem adtam sok esélyt neki. A reggeli tájat köd lepte el, hideg szél fújt. Lementem a közeli patakhoz inni. Hideg, friss volt a vize. Vajon merre kéne keresni a gyűrűt? Ötletem sincs, még sosem volt ilyen… furcsa küldetésem. Hihetetlen, hogy lehet a hokage ilyen szìvtelen, hogy elfogad egy ilyen lehetetlen küldetést? Ez már a szivatás teteje. Nem hiszem el.
-Jó reggelt Kakashi-sensei.- hátra fordultam.
-Jó reggelt Sakura. Naruto felébredt már?-
-Jó vicc. Olyan mélyen alszik mint egy medve aki épp téli álmát alussza.-
-Na igen ez rá vall.- mindig is nehéz volt őt felébreszteni, bezzeg 5 évesen meg már reggel 6-kor kukorékolt.- Sakura, te mennyire ismered Narutot?-
- Hát egy kis ideig egy csapatban voltam vele, de hamar feloszlottunk. Utána nem nagyon találkoztunk. Eléggé hamar magába fordult, meg az ANBU is körülötte dongot, szóval nem is lehetett. Annyit tudok, hogy megváltozott és ebbe Sasuke is nagy részt vállalt. Azzal, hogy elment Naruto magára maradt. És persze ekkor te se tudtál vele lenni.-
-Értem, nehéz lehetett neki.-
-Gondolom.-
-Jó reggelt mindenkinek.-
-Jó reggelt Naruto- válaszoltam. -Hogy aludtál?-
-Szokásosan.- válaszolta flegmán.
-Sa…-
-Ne legyél már olyan bunkó Naruto.- vágott közbe Sakura.- próbáltál már kicsit kedvesebb lenni?-
-Nem, nem igazán. Szerintem jó így.-
-Dehogy jó, olyan hülye vagy.-
- Hagyjátok abba a veszekedést. Ez nem vezet semmire sem.- szóltam le a fejüket.- Inkább kezdjük el keresni az a nyavalyás gyűrűt.- az órák teltek, a nap is egyre feljebb kúszott az égbolton. A hőség kezdet kellemetlenné válni.
-Naruto.- Sakura kiáltását hallotam. Oda rohantam hozzájuk. Naruto a földön feküdt.
-Mégis mi történt?- kérdeztem aggódva.
-Nem igazán tudom. Annyit láttam, hogy összeesett.- homlokára tettem a kezemet. Kissé melegebb volt és iszonyúan izzadt
-Vigyük vissza a barlangba, lehet sok volt neki ez a hőség.- azzal a hátamra kaptam.- Sakura addig hoz a patakról vizet.-
-Rendben-
Nem sokkal később már a barlangban voltunk. Sakura is megérkezett a hideg vízzel. Borogatást raktam Naruto homlokára.
Kezdet esteledni. A nap már lemenőben volt amikor Naruto magához tért.
-Hogy érzed magad?- kérdeztem.
-Megleszek. Sakura hol van?-
- Elment, keress valami élelmet.-
-Értem.-
Oda sétáltam Naruto mellé.
-Ez mi a nyakadon?- mutattam egy aprócska sebre.
-Mi micsoda?-
-Egy apró seb van a nyakadon.-
-Maradj már Kakashi biztos csak egy szúnyog csípett meg.-
-Sziasztok fiúk. Örülök, hogy jobban vagy Naruto.- érkezett meg Sakura.
-Na ná. Egy kis hőség nem győz le.-
-Azért elég jól kiütött.-
-Nem is igaz csak…-
-Ne szabadkozz Naruto.- szóltam rá.
-Te aztán igazán nem szólhatsz be.-
-Tegyük el magunkat holnapra.-
Reggel a nap ébresztett. Lementem a patakhoz és épp inni akartam amikor Sakura hangját hallottam.
-Kakashi-sensei, kakashi-sensei.-
-Miaz Sakura? Történt valami?-
-Igen. Naruto nem akar felébredni.-
-A fenébe. Vagy rohadtul mélyen alszik vagy…- szóval az a sebet talán mégsem egy szúnyog okozta. A fenébe is.
-Vagy?-
-Mindegy. Siessünk.- futottunk a barlangig. Kezemet Naruto homlokára tettem. Forró volt.
-Sakura rohanj a patakhoz és hozz vizet. Siess!-
-Rendben.-
Francba. Ezt nem hiszem el. Az eső kint esett és Sakura még mindig nem ért vissza. Ez így nem lesz jó. Az esőfüggönyben megjelen egy személy alakja.
-Saku…- ez nem Sakura, őneki nincs ekkor teste.

Sziasztok! Itt az újabb rész. Tudom elégé elmaradtam vele. Bocsánat. Remélem tetszett nektek ez a rész ha igen jelezd csillaggal🌟vagy commentel✉