BREAK UP WITH YOUR BOYFRIEND, I'M BORED . seungjin - fordítás

04

ahogy chan hyunjin keresésére indul, egy váll ütődik neki. elég erősen ütköznek egymásnak az ismeretlennel, mely rögtön felidegesíti őt. de amint meghallja a belecsapódó fiú lágy, gyönyörű hangját ahogy bocsánatért esedezik, rögtön elfogadja azt, elfelejti miért is haragudott.

"woojin vagyok." mutatkozik be egy pajkos mosollyal "nem láttalak még itt."

chan ajkait megnyalva pillant végig a fiú testén, tetőtől-talpig végigmérve őt "én se. chan vagyok."

"hey" szólal meg woojin, vággyal hangjában "a szemem fent van" suttogja a fiú fülébe.

chan csak pirulva figyeli, ahogy a másik elindul valamerre. körbenézve azt tapasztalja, hogy semmilyen ismerőst nem lát, ezért rögtön a fiú után iramodik. így is sok dobása volt már, de vajon érdekelte ez ebben a pillanatban? kicsit sem.

eközben hyunjin folyamatosan barátját keresi, üzeneteket küld neki. fogalma sincs hol lehet chan, ezért aggódik - ideges. úgy dönt, otthagyja changbint és jisungot, elindul megkeresni a pasiját. a nagy tömegben kiszúrja seungmint, majd ahogy elé ér, rögtön csuklójára fogva kezdi el rángatni, miközben a másik fiúnak egy panaszos nyögés fut ki ajkai közül "hol van chan?"

"honnan tudjam?" kérdezi seungmin pislogva, hisz nem érti, miért neki teszi fel a kérdést.

"fogalmam sincs! azt hittem, te tudod." kiált rá hyunjin, ahogy idegesítő barátja jár fejében "nem tudnál segíteni megkeresni? így nem tudok rendesen szórakozni."

"hát... az előbb láttam, éppen a mosdó felé ment - biztos nagy volt a sor." magyarázza seungmin, ahogy a folyosó felé mutat "de utána fogalmam sincs, hova tűnhetett."

"csodás" mondja hyunjin, ahogy ujjai még mindig a másik fiú csuklóját szorítják "velem maradsz addig, amíg meg nem találjuk őt!"

"okés" húzza félmosolyra ajkát seungmin, miközben hyunjin erősebben fogja kezeit. hyunjinon látszik, teljesen felkavarja az egész helyzet, mégis próbálja magát tartani. de seungmin szemében olyan srácnak tűnik, aki ezalatt a teher alatt képes lenne összeomlani.

ahogy keresik chant, a fürdő felé veszik az irányt, ahol szinte semmilyen sor nem található, nyoma sincs a fiúnak.

"hol a picsában lehet?!"

"próbáltad már hívni?" kérdezi seungmin.

"már írtam neki ezerszer. nincs értelme megcsörgetni, úgyse venné fel. olyan rohadt hangos ez a hely."

"na és most mi lesz?" tudakolja seungmin.

"szerinted megcsal?" kérdezi hyunjin, ahogy kezei szinte marják a másik fiú bőrét "szerinted sokat ivott és ennyire be lenne rúgva? de akkor miért nem hagyta abba? én ezt nem értem."

seungmin éppen válaszolni akarna, ám ahogy elhaladnak az egyik szoba mellett, apró, kicsit félreérthető hangokat hall. "hallgasd!" szólítja fel hyunjint suttogva, ahogy ajkaira teszi ujjait.

hyunjinnak fogalma sincs mit kéne figyelnie, túl sok dolog jár fejében. eközben seungmin csak a gyanús helyiség felé húzza közelebb, újra csöndre utasítja a másikat, ahogy bekukucskál. ki lehet az?  ez az egyetlen kérdés, mely átfut agyán, ahogy megpillant egy ismeretlen srácot. hyunjin kérdezősködik tőle, de nem kap válaszokat - ezért saját kezébe veszi az irányítást.

ahogy bepillant a kulcslyukon keresztül, szemei is kiesnek a döbbenettől. hátrálni kezd, ahogy tenyerével tátott száját próbálja eltakarni.

chan éppen egy fiúval van elfoglalva, akiről azt se tudja, kicsoda.

hyunjin szinte forrongva indul el a konyhába, ahol alkoholba próbálja fojtani bánatát. seungmin - aki eddig követte - arcán csak egy félmosoly jelenik meg, hisz chan elintézte neki, amit akart - sokkal könnyebb dolga lesz így. "hyunjin..." szólal meg lágyan, ahogy a fiú jeges tekintetébe fúrja sajátját.

"mi az?" kérdezi zokogva "chan megcsalt. most mégis mi a fenét kezdjek magammal?

seungmin csak mosolyogva simítja meg a fiú haját. apró csókot nyom hyunjin homlokára, ahogy az csak engedi a gyengéd érintéseket. "szakíts a barátoddal" - unatkozom.