Hogyan tovább?

Hogyan tovább?

Neked is volt már az életedben olyan pont, mikor csak álltál és azon gondolkodtál hogyan tovább? Nem tudtad mit csinálj, kihez fordulj. Hiszen azt sem tudtad mit érzel. Nem tudtad mi lenne a helyes. Nem tudtad kitől kellene megkérdezned, hogy hogyan tovább.

Már vagy 2 perce azon gondolkodom, hogyan vezessem fel ezt a bekezdést. Legyen az, hogy "elmesélem az én történetenet"? Nem, ez határozottan túl költői és túl drámai. Vagy az, hogy "elmesélem velem mi volt"? Nem, ez meg úgy hangzik, mintha bárkit is érdekelne mi volt. Nem is tudom mi a legmegfelelőbb indítás. Nem akarok más irományokhoz igazodni, nem érdekem a drámai fogalmazás, ami több embert megfog. Teljesen őszinte akarok lenni, még akkor is ha senki nem fogja elolvasni. Azt sem tudom még ebben a pillanatban, hogy publikálom-e. Azt sem tudom hol akarom kezdeni. Minden ember, aki leül írni tudja mit akar egyáltalán kihozni az egészből. Baj, ha nekem fogalmam sincs az egészről?

Annyit tudok, hogy bajban vagyok. És tudom, hogy rajtam kívül sokan vannak így. Azt is tudom, hogy és-sel nem kezdünk mondatot. Azt is tudom, lehet pont neked van szükséged egy olyan emberre, aki segít téged felbátorítani annyira, hogy megtedd, amit kell. Akármi is az.

Nekem is kellett volna valami ilyesmi. Tegnap találtam egy könyvet vagy mit a Müllerben. Az volt a címe, hogy élet szorongás nélkül. Mikor megtaláltam, mintha valami kulcsot találtam volna. Nem vettem meg, de az az érzés amit akkor éreztem olyan fura volt. Úgy éreztem, hogy valakinek van olyan problémája mint nekem. Annyi különbséggel, hogy valaki mer is róla beszélni. Talán titkon nekem is az a célom, hogy ha valaki rátalál erre a kis irományra, gondolja ugyan ezt.

Talán most, hogy koptatom az újjaimat es húzom az időt jövök rá, hogy mi is a célom vele.

1, Ki kell adnom magamból. Ki kell írnom mi a baj, hogy végül tudjak fejlődni, ne mindig csak visszaesni

2, Akarom, hogy azok az emberek, akik úgy érzik nincs tovább érezzék, hogy de mégis van. Még ha csak 5 percig is, de érezzék.

Nem lesznek kijavítgatások, hiszen ha egy ilyet írok, ilyen céllal miért finomítanék a dolgokon? Lehet 2 hónap vagy év múlva fogom a fejemet, hogy istenem miért is kezdtem bele ebbe? De most. Most ez tűnik talán a legjobb ötletnek a saját szempontomból és talán valaki szempontjából aki nem tudja hogyan tovább.