Örökké [HUN] ~Marcus Gunnarsen ff.~(16/18+) ¤BEFEJEZETT¤

36.

××Marcus szemsz××

K: Szeretlek Marcus

Én: Én is téged életem- fogtam meg a kezét nagy nehezen a picitől

Én,K: Örökkön örökké  együtt- mondtuk ki egyszerre, miközben megszorítottuk egymást kezét.

Lassan lehunyta a szemeit, majd hangos sípolás töltötte be a szobát.

Én: Nem, Kate, Kate ébredj, szükségünk van rád- kezdtem el sírni.

O: Kérem fáradjon ki, ha akarja a picit is kiviheti.- tettem amit mondott.

Egy csapat orvos futott be Kathleen-hez.

T: Tiszta Kate- nézte a pici arcát.

Én: Igen- simítottam végig a hüvelyk ujjammal a pici puha,kis arcán

[....]

4 óra múlva jöttek ki az orvosok.

O2.0: Halál beállta 19:54- mondta egy másik orvosnak.

Nem, nem lehet igaz. Újból elkezdtem sírni. Emily és Martinus is átöleltek, apu meg a kicsit nyugtatta, ugyanis ő is elkezdett sírni.

O: Őszinte részvétem, a kicsinek meg jó egészséget- jött ki a főorvos

O3.0: Mi a neve a kicsinek?- jött oda hozzánk egy nő

Én: .....Kathleen Gunnarsen

Kate is ezt akarná, ezt a nevet, érzem. Továbbra is velünk van/lesz, a szívünkben, de attól még nem lesz könnyű feldolgoznom ezt az egészet.

[...]

N: Apa.....- jött oda hozzám

Én: Igen kincsem?- emeltem fel

N: Anya hol van? Ha a kishúgom itt van, akkor ő hol van?

Én: Nagyon sajnálom édesem, de anyu már nincs velünk- könnyeztem be.

N: Me...meghalt?

Én: Igen- mondtam halkan

N: Nee- bújt hozzám sírva

E: Ez igaz?- kérdezte sírva

Én: Igen- erre nem szólt semmit, csak átölelt, már amennyire tudott.

Kathleen(a pici) épp anyu kezében volt. Próbált vidám lenni, de nem nagyon ment neki, nagyon szerette Kate-et, mint ahogy az egész család, de nálam senki se szerette jobban.

__1 hét múlva__

A temetés nem rég volt, mióta meghalt csak feketébe járok,ahogy Narelle is, meg Tinus és Emily, azóta koncert sincs, de persze majd még lesz koncert, csak nem most. Megfogadtam, hogy egy nő se lesz az életembe Kate után, ami megy is, még egy nőre/lányra se néztem rá.

Minden este, ami van az éjjeli szekrényemen közös képünk, ahol még a kicsi a hasában van, azt mindig megpuszilom~ami szerintem tök normális, hisz hiányzik~ és beszélek hozzá, hogy mennyire szeretem, hogy mi van velem, Narelle-vel, és Kathleen-el, mert tudom, hogy hallja, majd megpróbálok elaludni. Néha napján énekelek is a képnek, még pedig a Without You-t.

N: Apa- nyitott be Elle hajnalok hajnalán, mint minden nap

Én: Gyere kincsem- emeltem fel a takaróm

N: Köszi- majd bebújt mellém, és jó szorosan hozzám bújt.

Így alszunk el minden nap.

Ez lenne az utolsó rész, mint mondtam nem lesz HAPPY END a vége, be is könnyeztem mire végeztem, nem lett túl hosszú igaz, de hát na, ennyit tudtam, ez az első könyvem, szóval először is írok ilyet. Nem sokára kirakom a epilógus-t, majd hogy mi lesz ezután. Remélem tetszett nektek <3