Érzéseim darabjai

Művészet

Hogy mi a művészet? Mit nevezhetünk alkotásnak? Mi az a társadalmilag elfogadott dolog, amire kijelenthetjük, hogy ez egy artisztika?
Ezekre egy Rupi Kaur írással válaszolnék:

a művészetben
nem az a lényeg hogy hány embernek tetszik a munkád
a művészetben
az a lényeg

hogy a szívednek tetszik-e a munkád
hogy a lelkednek tetszik-e a munkád
az a lényeg, hogy őszinte
vagy-e magadhoz
soha
nem cserélheted el
az őszinteséget
a megbízhatóságra

-rupi kaur
(tej és méz)

Nem vagyok én semmilyen bölcs vagy olyan ember, aki mindenre tudja fix választ. Vagy hogy ez az elfogadott elv. Egy szóval sem akarok erről prédikálni...azonban most jön a nagybetűs "DE"...

Egy remekmű, akkor az mikor az auktor annak mondja. Belém is lehet a késeket dobálni, hogy nem elfogadott az, amit csinálok. Nem felel meg az elvárt dolgoknak, de mégis akkor mi a tökéletes?
Tökéletesség. Szerintem nem létezik. Nincs olyan dolog, ami mindenki szemében eszményi lenne. Ezért nem is kell megfelelni mindenkinek, csakis egy valakinek...saját magadnak.
Nade kissé elkanyarodtam. A 15. század elejének művészei azért küzdöttek, hogy a festészetet, a szobrászatot és az építészetet is ismerjék el szabad emberhez méltó, szellemi foglalkozásként.
Akkor most mégis miért nem lehetünk korlátlanok az alkotásban?
Persze van egy kultúrális korlát, amit figyelemben kell venni, de azt hogy hány soros, rímel-e, milyen terjedelmű stb ezeket nem. (Nem csak az írásra gondolok)
Mondhatnám most azt is, hogy "tudom hogy ez a rész tiszta katyvasz és nem kivehető. Meg nem tökéletes" , de nem fogom.
Számomra ez a rész/fejezet lett az alkotás. Ezzel magyarázom az előző versem.

(2019.08.27.)