A világ másik fele

7.

Eljött a karácsony is. Életemben először egyedül ünneplem, ráadásul távol az otthonomtól. Ezt vállaltam. Tegnap megjöttek a dolgaim Londonból, így a karácsonyt, egy üveg borral, zenével és pakolással töltöm. Ha anya megtudná, hogy nem vacsorázom, egyenesen kiborulna.

Bekapcsoltam Wham! Last Christmas dalát, öntöttem egy pohár bort és indult a nagy pakolás. Kinyitottam a dobozt, amelyben a könyveim vannak és szépen mindent felraktam a polcra. Aztán jöttek a fényképek és a kis emléktárgyak. Szünet keretein belül pedig ittam a borból. Nem haladtam valami gyorsan, lehet még holnap és az után pakolni fogok.

Ekkor megszólalt a csengő. Ki lehet az este hatkor, karácsony napján? Siettem kinyitni, s csak mosolyogni tudtam azon, amit láttam. A srácok voltak, egy rakat étellel a kezükben.

- Boldog karácsonyt Camilla! – özönlöttek be a lakásba, mint két héttel ez előtt és elkezdtek rendezkedni, mintha már otthon lennének nálam.

Alig néztem körbe, már Namjoon-t nem láttam sehol, de tudtam hol találom.

Bementem a hálószobámba és ott kutakodott a ruhás dobozaim között.

- Újabb bugyit keresel? – kérdeztem, mire rámnézett. – Tudom, hogy elvitted a lila selymet.

- Mhmm igen... már használtam is. – odajött hozzám és a fülemhez hajolt. – Bepiszkítottam az ártatlan bugyidat... többször is.

Hatalmasat nyeltem az utolsó mondatára és azt hittem meghalok. Elhajolt tőlem és egymás szemébe néztünk és csak néztünk, szótlanul. Megint előjöttek a furcsa, meleg érzések és azt kívántam, bárcsak mi ketten lennénk csak itthon. Nem tudom mi tévő legyek. Mindig buzerál, kéri a jóéjt puszit üzeneten keresztül, persze mióta nem turnézunk, nem kap semmit.

Óvatosan a vállára tettem a kezem.

- Namjoon... én...

- Srácok gyertek! Kész az étel! – kiabáltak a konyhából, mire Namjoon otthagyott a szobámban.

Mégis hogy mondjam el neki, hogy szeretem? Hogy őrülten beléestem és szeretnék vele lenni. Namjoon...

Kimentem és a nappali fel volt picit díszítve, az asztal meg volt terítve, gyertyák égtek, nagy sült pulyka volt az asztalon a többi tradicionális brit karácsonyi étel mellett.

- Srácok... ezt... igazán nem kellett volna. – mondtam a könnytől fája szemmel.

- Megérdemled! – mondta Jin és odafutott hozzám egy dobozzal. – Ezt neked vettem. Boldog karácsonyt! – mondta és megszorongatott.

- Köszönöm. – kinyitottam és az első, ami feltűnt az egy pár meleg fehér zokni volt benne. Jobban megnézve észrevettem, hogy valami cukiság van rajta. - Ez nem... nem RJ? A karaktered? – erre bólogatott mosolyogva.

- Vettem neked mindenféle RJ-es cukiságot, mivel megérdemled. Szerintem a legjobb a papucs és a mackópulcsi lesz.

– Köszönöm szépen mégegyszer. – mosolyogva hajoltam oda hozzá és megpusziltam őt.

- Mind vettünk neked valamit. – mosolyogtak a srácok.

- Az jó... mert én is vettem nektek. Persze én valami egyszerűt.

Jimin futott oda hozzám és a kezembe nyomott egy dobozt. Kinyitottam és egy Chimmy formájú párna volt benne miegyéb aranyos Chimmy-s dolgokkal, amik leginkább az utazáskor lesznek jók.

- Ahhhj, ez de édes! – nevettem. – Gondoltál arra, hogy sokat fogunk együtt utazni, ugye? – erre büszkén mosolyogva bólogatott. Megöleltem a nálam alacsonyabb aranyos srácot, ő meg csak mosolygott. Aztán jött Kookie, aki egy nagy doboz csokit adott.