Egy újabb darab belőlem (Befejezett)

Kávéház

   4 nap telt el azóta, hogy Sasuke szerelmet vallott nekem és tegnap végre elhívott randizni. Egy kis kávézót beszéltünk meg randi helyül, ahol 4 órakor szeretnénk majd találkozni.

   3 óra múlt 5 perccel és éppen a tükör előtt próbáltam kiokoskodni, hogy mit is vegyek fel erre az estére. Végül egy fekete csőfarmer egy narancssárga pulóver és egy szintén fekete rövid ujjú póló mellett döntöttem (és most adjunk hálát Jashin-samának, hogy az animeben senki sem hordott csőfarmert), majd bevettem magam a fürdőbe. Miután sikerült lezuhanyoznom, fogat mosnom, megfésülködnöm és új összeállításomat magamra szenvednem, már fél 4 volt, így indulhattam is a helyszínre vidáman dudorászva.

~Sasuke POV~

   Hm... 3 óra múlt 5 perccel. Még van 25 percem pihenni -dőltem az ágyamra. A hajamat már újra zseléztem, a gönceim is jól állnak és kellőképpen bűzlök a parfümtől.

   Ekkor kopogtak a szobám ajtaján.

   -Szabad!

   -Szia öcsi! Vissza tudnád adni... Jaj de kicsípted magad! Csak nem randid lesz? -nézett rám Itachi kérdő és izgatott tekintettel.

   -De, randizni megyek.

   -És mégis ki a szerencsés hölgyemény?

   -Naruto.
   -De... ő nem fiú? -szúrós tekintettel nézek rá.

   -De igen, a kiszemeltem, a szerelmem egy fiú.

   -Tudod Sasuke, a szerelem egy csodálatos dolog. Mikor két egymáshoz nem illő ember találkozik és egy párt alkotva élik tovább az életüket, az a legszebb dolog a világon. De vannak emberek akik egy különleges betegségben szenvednek és képtelenek az emberi normák szerint élni. Ezeket az embereket ki kell írtani, vagy ki kell gyógyítani a betegségükből. Két férfi vagy két lány között nem létezhet szerelem. Ezzel a természet törvényeinek mondunk ellent. Ezért nem találkozhatsz a "drága barátoddal", megtiltom.

   Tágra nyílt szemekkel ültem fel az ágyamon. Ez... Ez lehetetlen... Nem tilthat el Tőle!

   -Légy jó Sasgay! -ezzel becsapta az ajtót.

   Felriadtam és egyből hallottam apám átkozódását. Tehát ez csak álom volt. Itachi nem tért vissza és nem akar megint eltiltani a szerelemtől. Mikor az első fiúmat vittem haza, anya és apa majdnem a nyakamba ugrottak. Megdicsértek, hogy jól választottam, mert kedves, jóképű és jól nevelt. Ellenben Itachi nagyon megharagudott rám. Mikor a szüleim nem voltak itthon, folyton azt szajkózta, hogy a melegség bűn. Egyszer odáig is eljutott, hogy bezárt a szobámba és nem engedett ki, amíg el nem fogadtam, hogy igaza van. Végül mindent elmondtam apának, aki meg akarta beszélni ezt nii-sannal, de ő nem engedett. Odáig fajultak a dolgok, hogy Itachi külföldre költözött a barátnőjéhez. Azóta sem hallottunk semmit felőle, de mióta elment, a szüleim még kedvesebbek és még jobban ragaszkodnak egymáshoz.

   -Édesem, el fogsz késni a találkozódról -kopogott anya az ajtón. Az órámra pillantottam, ami fél 4-et mutatott. Indulnom kéne...

   -Megyek -léptem ki a szobámból, felöltöztem és éppen mentem volna ki az ajtón, mikor a szemem sarkából megláttam apámat.

   -Sok sikert, fiam! -nyújtotta a kezét mosolyogva, mikor felé fordultam.

   -Köszi! -kezet fogtam vele és kiléptem az ajtón.

   Pár perc múlva már a kávézóban várakoztam. Már vagy 10 perce ültem ott és nagyon izgultam. Lehet, hogy el sem jön? Nem, biztosan itt lesz.

   Ekkor nyílt az ajtó és egy szőke buksit láttam belépni a küszöbön. Naruto levette a kabátját, körülnézett és mikor meglátott engem, mosolyogva helyett foglalt a velem szemben lévő széken. Mégis eljött! (és itt kaptam fangörcsöt)

   -Szia Sasuke! -köszönt egy angyali mosollyal az arcán.
  
~Naruto POV~

   -Szia Naruto! -üdvözölt az Uchiha azzal a megszokott rideg arckifejezéssel, amitől mindig kirázott a hideg.

   -Ahhoz képest, hogy még csak október van, az időjárás egészen borzasztó. Majdnem odafagytam a betonhoz, amíg vártam a buszt -próbáltam beszélgetést kezdeményezni.

   -Szerintem, egész szép jégszobor lenne belőled, de azért élőben sem rossz -hajolt közelebb az Uchiha és kisöpört egy tincset az arcomból. -A gyönyörű hajadat kár lenne megfagyasztani, nem állna jól kékben.

   Teljesen elpirultam és nagyon közel álltam ahhoz, hogy sikítva kirohanjak a kávézóból zavaromban.

   -Kö-Köszönöm... -makogtam halkan az orrom elé.

   -Ugyan, mit köszönsz? Én csak az igazságot mondtam -suttogta a fekete kedvesen.

   Ekkor nagy szerencsémre megjelent egy pincér, hogy felvegye a rendelésünket. Én egy meleg teát kértem, Sasuke pedig forrócsokit.

    Ez után egész kellemesen telt az esténk. Sok mindenről beszélgettünk és sok mindent megtudtam róla. Az idő múlásával, Sasu is egyre jobban feloldódott, a randevú vége felé már egyszer-kétszer nevetett is. Olyan édes amikor kacag, többet kéne csinálnia.

   11 felé elindultunk haza. A fekete felajánlotta, hogy hazakísér, de én udvariasan visszautasítottam.

   -Én sokkal messzebb lakom, mint te és pont a másik irányban. Nem akarom, hogy halálra fagyj, vagy megfázz.

   -Rendben... -mondta egy kicsit szomorú hangsúllyal és elfordult volna, de én megragadtam a kabátját és megcsókoltam. Először egy kicsit meglepődött, de szinte rögtön visszacsókolt. A egyik kezét a tarkómra helyezte, míg a másikkal az arcomat simogatta. Végig nyalta az alsó ajkam, bejutást kérve, amit én játékosan nem adtam meg. Erre meghúzta az egyik tincsem, amire felszisszentem, ő meg ezt kihasználva vezette be a nyelvét a számba. Lassú majd egyre gyorsabb táncra hívta a nyelvem, amit én hatalmas élvezettel fogadtam. Levegő hiány miatt el kellett válnunk és megszakítani ezt az érzéki pillanatot.

   -Köszönöm az estét, Sasu, nagyon élveztem! -egy kicsit megemelte az egyik szemöldökét a becenév hallatán, majd egy boldog mosoly ült ki az arcára.

   -Én köszönöm, hogy eljöttél Naru!

   Ott álltunk az utca közepén egymáshoz simulva és azt kívántuk, hogy ez a pillanat soha se érjen véget.

   Huh... Ezzel is kész vagyok. Vagy háromszor kezdtem újra, mert nem találtam elég romantikusnak a szöveget, de remélem ez tetszik nektek. Az Uchiha család tagjainak a személyiségét próbáltam érdekessé tenni. Kérlek, mondjatok véleményt arról, hogy tetszett e vagy esetleg nem ez az új perspektíva. Tudom, egy kicsit unalmas és rövid lett a rész, de próbálkozom. Ha zavarnak titeket a kis kommentek a storyban, szóljatok és kiveszem őket. De mindegy is. Jó olvasást és sok fangörcsöt! Remélem mindenki készített zsepit. A yaoista erő legyen veletek!