Ne tedd ezt velem!

Dilemma

*Csenge szemszöge*

- Lezuhanyozok, addig válassz filmet. – nyomtam egy puszit a barátnőm arcára.

A fürdőben gyorsan kibújtam a ruháimból és beálltam a zuhanyzóba. Megengedtem a vizet, ami természetesen hideg volt, egyik lábamról a másikra ugrálva vártam meg míg felmelegszik. Jó érzés volt ahogy a meleg víz lemosta az aznapi szennyet a bőrömről. Messziről hallottam ahogy csöng a telefon. Nem foglalkoztam vele, gondoltam, ha végzek visszahívom az illetőt. Rövidre zártam a zuhanyzást. Törölközőbe tekertem a testem és a hajam, ruhát természetesen elfelejtettem vinni magammal.

- Végeztem, egy perc és jövök, csak felölt... – szóltam, de nagyon úgy tűnt, hogy magamba beszélek, mert a barátnőmet felszívta a föld.

Miután felöltöztem körülnéztem a házban, de sehol nem találtam. Már készültem volna hívni, mikor láttam, hogy utoljára Adél hívott, de legnagyobb meglepetésemre, nem a nem fogadott hívásoknál landolt. Nem foglalkozva sokat a dologgal már hívtam is Izát. Harmadik prbálkozásra felvette.

- Kitartó vagy. – állapította meg hidegen.

- Hol vagy?

- Nem mindegy az neked?

- Mi történt? Tettem valami rosszat?

- Nem tudom, kérdezd a barátnődtől.

- Tudtommal a barátnőmet faggatom éppen. – értetlenkedtem.

- Ne tőlem, Adéltól.

- Hogy mi a jó édes karalábé van?

- Felhívott, téged keresett, mikor megkérdeztem, hogy kivel beszélek, rávágta, hogy a barátnőddel.

- Figyelj ez nem úgy van, nekem csak te...

- Nekem erre nincs időm, menj rendezd le a másik csajoddal, én végeztem.

Már rég besötétedett a telefon a hívás után, de én még mindig csak bámultam magam elé. Nem értettem Adél miért hívogat az éjszaka közepén, miért mondja azt, hogy a barátnőm. Eldöntöttem, másnap kiderítem mi történt valójában.

Reggel magányosan és dühösen keltem. Nem hittem el még akkor sem ami történt, viszont rögtön akkor nem tudtam elmenni Adélhoz, mert be kellett ugorjak a munkába. Délután végeztem a pakolással, egyenesen be is rontottam Adélhoz. Meglepettnek tűnt, valószínűleg nem várt vendéget, mert bugyiban és pólóban volt. Meg is ijedhetett, mivel a távirányítóval kalimpált felém. Iszonyatosan szexi volt, ahogy ránéztem egy pillanatra még a dühöm is elszállt. Egy pillanatra...

- Mondd csak, szoktad te valamire használni azt az izét a nyakadon, vagy csak úgy díszeleg? – kezdtem a vitát, ami végül elég komoly veszekedésbe torkollt.

Az utolsó mondatom, „Kezeltesd magad" talán kicsit erős volt, de nem tehetek róla, hogy nem tudom becsukni a szám, ha felhúznak. Sokáig volt bűntudatom a veszekedés miatt, de gondoltam így véget vethetek ennek a szenvedésnek. „Talán ha nem találkozok vele, ha nem beszélünk, el tudom felejteni...". Nem iparkodtam azon, hogy Izát visszahódítsam, valahogy éreztem, hogy nincs lezárva az ügy, és nem akartam fájdalmat okozni neki.

Szerda délelőtt Rolival találkoztam. Nem beszéltünk egy jó ideje, hiányzott már. Természetesen Adélt nem hoztam szóba, bármennyire is kíváncsi voltam, hogy túl van-e már rajta. Nem mintha változtatott volna bármin is. Tiltott gyümölcs, és úgy terveztem az is marad.