Vérfarkas ~JiKook~ SZÜNETEL

1

~7 év múlva~ (Jimin 7 éves, Jungkook pedig 13 éves.)

-Jungoo! Gyeree! - kiabálta Jimin. Egyszerűen imádom ezt a kisfiút. 7 éve történt, hogy bevésődtem nála... Erről senki nem tud.. Nem mertem szólni senkinek... Mit szólna hozzá bárki is, ha megtudnák, hogy pont Jiminnél vésődtem be? - Jungoo hol vaaagy?
-Jövök már, egy pillanat! - kuncogtam majd levettem a cipőmet, köszöntem a szüleinek majd fel szaladtam hozzá. - Itt vagyok! - vigyorogtam mikor beléptem a szobájába
-Hyuuung! - ugrott boldogan a nyakamba én pedig szorosan megöleltem.
-Szia Tökmag - pusziltam hajába - Na, készen állsz az első napodra az iskolában?
-Nagyon félek Jungkookie - bújt hozzá mellkasomhoz. Leültem vele az ágyára és hátát simogattam.
-De ugye tudod, hogy Jungkookie mindig veled lesz és nem hagyja, hogy bárki is hozzá nyúljon az ő egyetlen picike Jiminéhez? - fúrtam fejemet nyakába.
-Tudom Jungkookie... De csak 2 évig leszel ott.. Utána te el ballagsz én pedig egyedül maradok - mondta sírós hangon.
-Ne sírj Tökmag... Ha bánt valaki szólj nekem és én megvédelek jó? Mindig itt leszek veled... Soha nem engedném, hogy bántsanak téged... - öleltem magamhoz szorosan
-Szeretlek Jungkookie... - bújt hozzám mégjobban és sírni kezdett.
-Naa semmi baj.. - álltam fel vele az ölembe - Itt vagyok picúr... Csináljak neked kakaót? - suttogtam. Szipogva bólogatott. Mosolyogva lementem vele a konyhába és úgy kezdtem el csinálni neki a kakaót, hogy közben a nyakamnál szipogott.
-Mi a baj kincsem? Miért sírsz? - jött ki Minah aggódva.
-Félek, hogy ha Jungkookie elmegy az iskolából, engem bántani fognak - mondta és újra sírni kezdett.
-Ne sírj manó... Át adlak kicsit anyának, jó? - pusziltam meg majd Minah átvette tőlem. Gyors megcsináltam neki a forró italt majd a nappaliba vittem neki.
-Idd meg anyával és apával, addig én össze pakolok neked és elő készítem a ruhád, oksi? - mosolyogva adtam oda neki a kakaót. Csendben bólogatott majd inni kezdte.

Felmentem a szobájába majd elő vettem az ünneplő ruháját. Alig várom, hogy lássam benne, mivel nagyon édes.

Minah kíséri el őt, de igazából velük megyek. Annyi különbséggel, hogy máshova kell állnom és másik terembe leszek.

Mikor kész lettem, lementem az én kis hercegemért majd a szobájába feladtam rá az ünneplő ruhát.

-Nagyon csini vagy Jimin - mondtam miközben haját állítottam be.
-Te is Jungkookie. - kuncogott.

Mikor már tényleg mindennel készen lettünk, elindultunk az évnyitóra. Jimin nagyon izgult de egész úton nyugtattam és ölelgettem a hátsó ülésen.

-Anyának a szalagon kívül kell maradnia de én be jöhetek - fogtam meg kezét majd az elsősöknek kijelölt helyre vezettem őt. - Ezen a padon fogsz csücsülni. Megmutassam, hogy én hol leszek? - néztem rá. Hevesen bólogatni kezdett. Mosolyogva vezettem oda ahol az én osztályom fog állni.
-D-de Jungkook... Nagyon messze leszel tőlem...
-Innen foglak figyelni téged, jó? - simítottam arcára - Mikor vége lesz ennek, téged és az osztálytársaidat az osztályfőnökötök felvisz és megmutatja a termeteket. Anya veled fog menni. Én pedig az én osztályommal megyek a saját termembe. De utána egyből megyek majd hozzád. - ültettem le a padra - Itt kell maradnod, nem futhatsz majd utánam! - mondtam komolyan.
-Rendben H-hyung.. Jó fiú leszek.. - mondta könnyes szemekkel.
-Jajj szívem, ne sírj... - öleltem meg újra, szorosan - Itt vagyok...
-JeongGuk, mennie kéne az osztályához - mondta Mrs.Min aki Jimin osztályfőnöke lesz
-Mennem kell Jiminie. Tudod, nagy fiú vagy és nem szabad sírni! - pusziltam meg fejét majd felálltam és az osztályomhoz mentem. Persze le se vettem a szememet az én egyetlen manómról. Ő is engem nézett szomorúan, majd Mrs.Min rá szólt, hogy forduljon előre. Ügyesen tette amire megkérték.

Mikor vége lett, mindenki ment a saját termébe. Én elég hamar kész lettem, max 5 perc alatt, szóval meg kerestem az 1.c osztályt és bekopogtam.
-Tessék! - hallottam a tanár nő hangját.
-Jó napot! - léptem be mosolyogva. És Jimin eddig bírta..
-Jungkookie! - állt fel és hozzám szaladva a nyakamba ugrott.
-Ahj Picúr, mondtam, hogy nem szabad hozzám szaladnod...
-Ne haragudj Jungkookie - bújt hozzám
-Nem haragszom - simogattam mosolyogva - Elnézést tanárnő, hogy meg zavartam a beszédét..
-Nincs semmi gond JeongGuk. - mondta kedvesen - Jimin az öcséd? - mosolygott
-Nem, csak a 2 család nagyon régóta ismeri egymást és mikor Jimin megszületett le se tudtam róla szállni.. Aztán így egymáshoz nőttűnk - kuncogtam
-Értem - mosolyogva nézett minket majd tovább mondta, amiket a suliról tudni kell - Nos, ennyit szerettem volna mondani. További szép napot! - hajolt meg. A felnőttek és én is meghajoltunk -bár én kicsit nehezen Jimin miatt- aztán kimentünk. Minah, Jimin és én beszálltunk a kocsiba majd elindultunk hozzájuk.

Ma is náluk alszok mint általában.. Szinte már ott lakok...