[Név] - a neved/karaktered neve
[e/c] - a szemed/karaktered szemének a színe
[h/c] - a hajad/ karaktered hajának a színe
[f/c] - a te/karaktered kedvenc színe
~∞~∞~∞~∞~∞~∞~∞~∞~∞~
Őszintén szólva, átaludtad azt, ami az éjszaka történt. A szobád a többieké mellett volt, csak azért alhattál egyedül, mert Éowyn kiharcolta neked a magányt. Azt mondta, hogy egy nőnek néha szüksége volt egy kis időre egyedül, és Théoden nem tehetett semmit ezek ellen a szavak ellen. Nem akartad megmondani nekik, hogy egyedül a némaságban aludni egy kicsit sem vonzott. Végül a részegséged miatt nem is volt problémád az elalvással, és ráadásul sikerült olyan mélyen aludnod, hogy a melletted lévő szobában zajló káoszra sem ébredtél fel. Pedig tudtad, hogy ez fog történni.
Így, amikor másnap Gandalf mellett álltál a király előtt, mély bűntudatot éreztél. Ott kellett volna lenned Pippinnek, de te helyette részeg álomba merültél, amiből csak akkor keltél fel, mikor a mágus a szobádba rontott és felébresztett. Azonnal tudtad, hogy mi történt, még az alkoholtól ködös elméddel is. Olyan volt, mintha leöntöttek volna egy vödör jeges vízzel. Azonnal kijózanított.
– Pippin szemében nem volt hazugság – mondta a mágus. – És [Név] is megerősítette, hogy igazat mondott. Bolond. De megmaradt derék bolondnak. Nem mondott semmit Szauronnak Frodóról és a gyűrűről. Szerencsénk volt. Amit Pippin meglátott, egy villanásnyi volt ellenségünk tervéből. Szauron elindult, hogy lesújtson Minas Tirith-re. A Helm szurdoki vereségből két dolog vált világossá számára. Hogy felbukkant Elendir örököse és van velünk valaki, aki ismeri a jövőt.
Miközben Gandalf beszélt, Pippinhez és Trufához léptél, és kedvesen a vállukra ejtetted a kezeid. Kissé megszorítottad Pippin vállát, és hagytad, hogy a hobbit szoros ölelésbe húzzon. Elengedted Trufát, és gyengéd, megnyugtató köröket dörzsöltél Pippin hátára.
– Az emberek nem olyan gyöngék, mint hitte – folytatta a mágus, te pedig tekinteted rá irányítva simogattad tovább Pippin enyhén rázkódó testét. – Akad még bátorság és erő, hogy dacoljanak vele. És emellett, a jövő ismerete is birtokunkban van. Szauron tart ettől. Nem kockáztatja meg, hogy Középfölde népei egyesüljenek. Lerombolja Minas Tirith-t a földig, mielőtt a király visszatérne az emberek trónjára. Ha Gondor jelzőtüzei kigyúlnak, Rohannak kész kell lennie a harcra!
– Mondd csak, miért siessünk azok segítségére, akik nekünk nem segítettek? Tartozunk Gondornak? – kérdezte a király. A nevetésed végigvisszhangzott a termen, és minden szem rád szegeződött. A hang, ami az ajkaid közül jött egyáltalán nem volt vidám, többen is összerezzentek a hallatára. Pippin is így tett a karjaid között, ezért gyorsan igyekeztél az érintéseddel megnyugtatni, miközben [e/c] szemeid szinte szikrákat szórtak a királyra.
– Mondd csak, mit tennél, ha Gondor elesne, és egyedül maradnál Szauron seregei ellen? – kérdezted, a hangod éles pengeként vágta ketté a csendet. – A tündék elmennek Középföldéről. Ha Gondor elesik, egyedül kell szembenézned Szauronnal. Hogyan tervezted ezt megtenni?
Szavaid néma csend követte.
Aztán Gandalf szólalt meg, ő volt az egyetlen, aki meg merte törni ezt az éles csendet.
– [Névnek] igaza van – mondta, és a teremben a szavai nyomán kissé feloldódott a levegő. Bár, még mindig ott lógott az a feszültség, ami szinte megfagyasztotta a levegőt. A tekinteted pedig még mindig perzselt. – Az eseményeknek már nem vethetünk gátat. Elvágtatok Minas Tirith-be. Méghozzá nem egyedül.
YOU ARE READING
A Legenda
FanfictionEgy év telt el, mióta "felébredtél", és azóta is rendes, normális életet próbálsz élni. Ez azonban nem egyszerű, egy akkora kaland után, amit átéltél. Mégis, már éppen kezded megszokni, hogy az életed visszakerült a rendes kerékvágásba, amikor ismer...