93-as szoba

1.5K 82 5
                                    

A levegő feszültséggel teli volt. Láttam a szemem sarkából, hogy a testőröm kezd közeledni. Már reggel tudtam, hogy valami fog törtenni. Nem így akartam Alexal találkozni de hát a Sors fintora, szokták mondani.

- Ez valami vicc?!-Alex a fegyveréért nyúl.

- Beszélhetnénk egy csendesebb helyen?- óvatosan érdeklődöm meg. Bármelyik percben robbanhat és az senkinek sem lenne a legjobb.

Bólint és elindul fel az emeletre. A testőrömnek intek, hogy maradjon itt. Nem lesz baj. Vagyis remélem, hogy nem lesz baj. Őszintén szólva nem így terveztem azt, hogy Alexszal találkozok. Elmegyek a házunkhoz és kopogok majd ő kinyitja, egymás nyakába borulunk és megbeszéljük, hogy mi történt eddig, mi volt velem stb stb stb. De rákellett jönnöm, hogy ebben az elcseszett világban senkit sem érdekel mi volt, mi van és mi lesz velem. A családomat sem érdekelte. A barátaimat sem. Ja tényleg! Nem is voltak barátaim.

Johnathan egyfolytában felém nézett. Olyan nagyra nőtt! Láttam rajta, hogy valamit nagyon kérdezni szeretne de nem meri feltenni a kérdést. Bár már nagyon nem is tudta volna hiszem megérkeztünk a célhoz.

Egy szobaajtóhoz érkeztünk. A 93-as szobához. Tudom, vagyis remélem, hogy Alex elhiszi, hogy én én vagyok és nem egy csaló.

-Menj be!- rideg és érzelemmentes hangon küldött be.

-Hát jó....-bemegyek és az emlékek hada támad meg amibe bele is fájdul a fejem.

Ez az a szoba. Ebben a szobában próbált kihallgatni.

"
- Végre felébredtél!

- Aludtam volna még de ez van. Minek vagyok itt?

- Te nem kérdezel csak én.

-Ki lennél te? A Megváltó? Mert ha nem akkor jó lenne vissza vennél a pofádból.

- Tudod ki vagyok?

- Igen, tudom. A Télapó."

- Télapó.-suttogom.

- Tessék?-Alex döbbenten kapja felém az arcát.

- Tudom ki vagy. Te vagy a Télapó.

-Tényleg te vagy az?

-Nem bazdmeg csak egy elcseszett robot vagyok!- már teljesen elvesztettem a türelmemet. Már egy ideje ezt hajtogatom.

-Igen, tényleg te vagy!- nevet majd odarohan hozzám és szorosan megölel. A vállai remegnek. Sír.

- Ne sírj! Most már nem megyek sehova. Nem fognak elszakítani minket egymástól. Soha....

Tudom. Sokára hoztam ezt a részt és ezért bocsánatot szeretnék kérni. Bocsánat!

Harcolok Érted (Befejezett)Donde viven las historias. Descúbrelo ahora