-Ennyi történt velem.- a mesém végére értem. Most így visszagondolva hosszú utat tettem meg.
- Istenem Lillian....- Alex most az egyszer nem jutott szavakhoz.
-Nem kell mondanod semmit. Elég ha itt vagy.
Azóta az este óta együtt van a család. Az elmúlt éveket ahol nem voltam nem tudom pótolni. De most itt vagyok. És nem megyek sehova. Felőlem aztán a III. világháború is kitörhet de a fiam diploma osztóját nem hagyom ki!
- Anya!
-Igen?
-Tudsz nyakkendőt kötni?
-Tudok.- odaléptem a kétségbeesett fiamhoz és elkezdtem kötni a nyakkendőt.
-Izgulok.
- Nem kell. Okos vagy, tehetséges, lehetőségekkel teli, fiatal...
-Jó-jó persze de... mi van ha rosszul választottam egyetemet?
- Akkor választasz másikat. Ez a te életed. Nem határozhatom meg a döntésedet. A jövődet neked kell alakítanod. Nem tetszik a szak amire jelentkeztél? Ki nem szarja le? Választasz egy másikat. Olyat tanulj amit szeretsz és tudod, hogy te ezt akarod. Ne hallgass másra. Csak magadra. Kész!
-Köszönöm...
-Ugyan pár perc és...
-Nem a nyakkendőt...
- Hát akkor?
-Azt hogy itt vagy és támogatsz és...- könnyes volt a szeme. Vagy az enyém. Nem tudom. Én nem láttam a könnyeimtől. De azt éreztem, hogy szorosan megölel.
Abban az ölelésben benne volt minden. Még az is amit nem tudunk szavakkal kifejezni. Néha egy ölelés többet ér minden szónál. Egy ölelés érezteti veled, hogy a másik fél ott lesz neked bármi történjék és támogat és szeretni fog akár mekkora barom vagy.
- Elkésünk. Szedd össze magad! Ez most a te napod! Világos? Érezd magad ma nagyon jól! Meg amugy is minden nap.
- Ez ma az én napom.- Kiképtünk a házból hárman. Hárman. Alex, Johnathan és én. Az új életünk meg megkezdődött.
Még a legbékésebb emberek is képesek fegyvert fogni, ha a családjukról van szó.
Trigun c. film
Vége
~ Itt a vége ennek a kis könyvnek. Nagyon, de nagyon köszönöm szépen, hogy ilyen sokan olvastátok és hogy ennyien követtek❤! Tényleg! Mikor elkezdtem írni az álmaimban sem hittem volna, hogy érdekelni fog valakit és még várják is a folytatását. Szóval ez nekem egy akkora öröm volt (még most is az❤), hogy az egész 2019-es évemet feldobta. Még a legsötétebb napjaimban is mikor valaki írta, hogy várja a folytatást akkor tudtam, hogy valaki szereti az írásomat. Tehát.... Hálás vagyok nektek. Mindenért. ❤
