2.fejezet

549 34 0
                                    

Kiabálásra ébredtem.
- TE TELJESEN MEGŐRÜLTÉL? EGY VADIDEGEN TAGGAL, HOGYAN ZSAROLJUK MEG MIIKOT? RÁADÁSUL CSAK EGY HASZTALAN EMBER! AZONNAL VIDD VISSZA A FÖLDRE! -
- Főnök... Egy ártatlan ember megtudta a titkot. Miiko félhet, hogy elmondja valakinek. -
- Hmm.. Ebben igazad van. Jó, tartsuk meg. Hozd ki szépen! -
Ekkor megnyikordult az ajtó. Egy fura alak lépett be. Leszedte rólam a bilincset majd lökött rajtam egy hatalmasat. Ekkor egy másik maszkos tag jelent meg.
- Innen át veszem! - mondta. A lökdösős ember elhagyta a cellám. A maszkos oda nyújtott egy üvegcsét.
- Idd meg. Láthatatlan szérum van benne. Ki juttatlak innen! - mondta. Nem tudtam, hogy higyek-e neki vagy sem, de inkább hittem neki és legurítottam azt a lötyött. Közben a maszkos tag is levette a maszkját. Egy fekete hajú, szemfedős srác volt az. Ő is megivott egy ilyen italt, majd vártuk a hatást, de semmi.
- Öm, bocsi, de nem működik.. - hebegtem.
- Ezt nem értem... Pedig Ezarel sosem ront el semmit... - tanakodott. Ekkor csuklottam egyet és buborékok jöttek ki a számon.
- Ez normális reakció? - kérdeztem elkerekedett szemmel.
- Nem, bassza meg! Rossz ital! - túrt a hajába. - Akkor marad a "B" terv. - ragadta meg a maszkját majd felvette. - Bízz bennem. Ki viszlek levegőzni. - szólt. Megragadta a karom, majd kivezetett a cellából. A kapuig minden simán ment.
- ÁLLJ! Hova viszed a fogjot? - kérdezte a mogorva őr.
- Levegőzni. Parancs! -
- Azt itt is lehet. Sétáltasd a kertben! - mutatott a másik irányba. A sráccal eliszokltunk arra.
- És most? - kérdeztem.
- Kerítést fogunk mászni. - nézett rám. Levette az árruháját és a földre dobta. Megkapaszkodott egy kiálló kő darabba. Nagyon gyorsan felmászott majd tomba puffanással ért a földre. Én is felmásztam majd lesegített.
- Gyere, fussunk! - mondta.........

Örökkön-örökké EldaryaWhere stories live. Discover now