Csak egy puszit nyomott orcámra. Értetlenül néztem rá.
- Azt hitted, hogy több lesz? - húzta fel a szemöldökét. Nem akartam mondani, hogy reménykedtem.
- Nem, sőt örülök, hogy csak ennyi volt. Nincs időm pasizgatni, királynő vagyok! - húztam fel az orrom. Nevra felnevetett, majd ellökte magát a tróntól.
- Esetleg esténként nincs kedved majd eljönni vadászni? Olyan magányos szoktam lenni... - nézett rám boci szemekkel.
- Na és a húgod? - kérdeztem Karennre utalva.
- Vele nem olyan, mint veled. -
- Mindent értek. Hát igazából amúgy lehet róla szó. - feleltem zavartan.
- Tényleg? - csillant fel a szeme. Mosolyogva bólintottam ezzel megerősítve. Még egy ideig a trón teremben beszélgettünk mindenféle dologról, majd amikor már nem maradt más témánk a fiú felajánlotta, hogy elkísér a szobámig.
- Esetleg azt nem tudod, hogy nekem mikor lesz familiárisom? - fordultam meg az ajtóban.
- Nem azt sajnos nem tudom, de hé, azt tudod már, hogy ki lesz a tanácsosodd? - támasztotta meg az ajtót. Tanácstalanul megráztam a fejem. Mivel gárda vezéreket nem választhatok és rajtuk kívül nem nagyon ismerek senkit se így teljes homály fedte ezt a kérdést. El köszöntem a fiútól és a szobába beérve lehuppantam az ágyamra. Sokat gondolkodtam a mai napon. Jó volt Nevrával lenni este. De a többiek figyelmeztettek, hogy vigyázzak vele, mert elég nagy játékos. Nem akartam úgy járni, mint az a lány akit Nevra teljesen össze tört. Holnap beszélnem kéne azzal a lánnyal, hogy még véletlenül se csábuljak el. Ilyen és ehhez hasonló gondolatokkal ért az álom..................
ESTÁS LEYENDO
Örökkön-örökké Eldarya
Fanfic- Tetszik a hajad! - felelte. - Mi? Miért tetszik? Sima egyszerű barna! - méltatlankodtam majd előre húztam a hajam. Akkor láttam, hogy nagyon nem barna. Rózsaszín és kék pasztell színű volt. Elkerekedett szemmel néztem fel Miikora. A fülemre mutat...
