SHINE • woosan [ateez]

[három]

Úgy állt a fiú előtt, mint a cövek. Kellett pár másodperc, amíg feldolgozta, hogy bizony ő is a társaság része, s a ma esti bulit is velük fogja tölteni. Lassan, enyhe undorral az arcán fogadta el a felé nyújtott kezet.
- Jung Wooyoung - mutatkozott be érzelemmentesen. Szíve szerint ennyit sem társalgott volna a szőke, San nevű taggal, de nem akarta kimutatni a többiek előtt, mennyire nem bírja az egyik barátjukat.
- Srácok, nem tudom, ki hogy van vele, de én már innék - mosolyodott el huncutul Hongjoong. Seonghwa csak egy erős sóhajjal és szemforgatással jutalmazta kijelentését, de mire válaszolhatott volna, Yeosang és Yunho már a konyha felé rohantak.
- Mit kérsz, Woo? - kérdezte a magas, aranyhajú fiú, mikor besétált melléjük a helyiségbe. - Van vodka, bor, whisky, sör...
- Mindet egyszerre - mormogta orra alatt, mire kijelentését Yeosang csak egy angyali nevetéssel jutalmazta. Pedig Wooyoung egyáltalán nem viccelt. Szíve szerint haza is ment volna, de nem tehette ezt Jonghoval, olyan örömmel hívta.
- Akkor kezdésnek itt egy meggyes sör - dobta a fém dobozt Yunho, a rózsaszín fiú pedig elkapva azonna fel is bontotta. A nappaliban már ordított a zene - hála Hongjoongnak - és mindenki valamivel lekötötte magát. Seonghwa épp valami kiömlött cuccot takarított, Jongho és az épphogy visszatért Yeosang videojátékozni kezdtek. Yunho továbbra is a konyhában tevékenykedett, a San nevű fiú pedig... Nos, Mingivel beszélgetett. Wooyoungnak el kellett ismerni, hogy a két srác egymás mellett olyan volt, mint valamilyen magazin címlapfotója. Akármennyire is irritálta, San jól nézett ki. Persze szerinte nem annyira, mint a mellette álló. Meg-megcsillanó szemei, kissé kócos piros haja, laza öltözéke... Még a műanyagpohárnyi vodka-narancs is tökéletesen mutatott az ő kezében. Ahogyan halkan felkuncog, az a fél oldalas mosoly... Wooyoung nagyon szeretett volna beszélgetni vele. Megismerni, vele lenni, órákat társalogni a semmiről. Persze nem mert volna odamenni hozzá, önmagát ismerve csúnyán felsült volna. Csak nézte a párocskát és egyre féltékenyebb lett. Mégis mit képzel ez a San, ide jön és övé a világ?
Míg a pink hajú ilyesmiken törte a fejét, a szőke fiúnak természetesen feltűnt a másik bámulása. Hatalmas mosolyra húzta a száját, s nemsokára le is telepedett a kanapéra a már második sörét ivó Wooyoung mellé.
- Mi újság, Pinky? - karolta át, mintha ezer éve ismernék egymást. A fiú gyilkos pillantásokkal jutalmazta, majd szemét teljes mértékben italára szegezte - néha félrepillantva Mingire.
- Nem akarok veled beszélgetni - jelentette ki halkan, továbbra is a szeszes italt nézve.
- Oh, talán mással szívesebben beszélgetnél? - húzta hatalmas görbületre ajkait, amitől két apró gödröcske jelent meg arcán. Egész aranyos - gondolta Wooyoung. - Azt hiszem, tudom kivel.
A fiú megdermedt, ahogy lassan Sanra emelte tekintetét, ki sejtelmesen vigyorgott Mingi irányába.
- N-nem tudom, miről beszélsz... - enyhe pír ült ki arcára, s pulzusa hirtelen az egekig szökött. A szőke pedig azon nyomban elordította magát.
- MINGI! - kiabált, mire a piros hajkorona egyből a két kanapén ücsörgő felé fordult. - Woowoo szeretne mondani valamit - levakarhatatlan mosollyal állt fel, ahogy az előbb említett megindult feléjük.
- Woowoo? - ráncolta szemöldökét a pink hajú, San pedig egy vállrántással otthagyta.
- Mit szeretnél? - huppant le a sokkos állapotban lévő Wooyoung mellé a piros.
- Izé, én... Vagyis... Szia - dadogott, s szeretett volna ott helyben elsüllyedni. Szia. Komolyan, Jung Wooyoung, komolyan?!
- Öhm, szia - nevetett fel Mingi. Te jó ég, ez a nevetés - emésztgette magában a pink hajú a csodás kis kacajt. - Na de komolyan, miről szerettél volna beszélni?
- Csak... gondoltam beszélgessünk - nagyon próbálkozott rejteni rákvörös fejét, amit az idő közben lekapcsolt villany valamelyest segített.
- Rendben, ismerkedjünk - bólintott a másik, viszont mielőtt újra nyithatta volna babarózsaszín ajkait szóra, valaki megzavarta kettejük kissé kínos idilljét.
- Ne haragudjatok - sétált melléjük a kissé már illuminált állapotban lévő Yunho. - Kérsz valamit inni, MingMing?
Wooyoung kikerekedett szemekkel ült a kanapén. Bár már megszokta a furábbnál furább beceneveket, ez valahogyan mardosni kezdte belülről.
- Nem, köszönöm - nézett fel a piros hajú csillogó szemekkel a másikra. - Oh, Wooyoung - fordult a mereven ülő fiú felé. - Nem tudom, ismeritek-e egymást, de ő itt Yunho, a párom.